Az 1998-2000-es időszakban a Budapesti Értéktőzsde havi átlagos forgalma megközelítette a 300 milliárd forintot, majd ez a szám a világ tőkepiacain tapasztalható drámai zuhanást követve, a Budapesti Értéktőzsdén is jelentősen – havi átlagos 120 milliárd forintra – csökkent.
Az utóbbi években viszont kedvező változásokat tapasztalhattunk – ez különösen igaz a 2005-ös évre -, amikor is a BÉT havi átlagos forgalma nemcsak, hogy elérte az 1998-2000-es szintet, hanem jelentősen meg is haladta azt, megközelítve a havi átlagos 400 milliárd forintot – mutatott rá a tőzsde elnöke.
Főleg részvényeket vettek
A Budapesti Értéktőzsde két szekciója közül továbbra is a részvény szekció adja a forgalom meghatározó részét. Ugyanakkor a hitelpapír szekcióban 2005-ben a napi átlagforgalom 11,2 milliárd forintról – közel 60 százalékos emelkedéssel – 17,8 milliárd forintra nőtt, a havi átlagforgalom pedig meghaladta a 390 milliárd forintot. A legaktívabb hónap a szeptember volt, amikor is 544 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket a tőzsde azonnali piacán.
Az egyes értékpapír-típusok között szintén a részvények állnak az érdeklődés középpontjában: a forgalom 94 százaléka ezen a piacon bonyolódik. A kapitalizáció tekintetében kiegyenlítettebb az egyes értékpapírok megoszlása, köszönhetően a jelentős államkötvény-, illetve kincstárjegy-állománynak, amelyek együttesen a tőzsdei kapitalizáció 50 százalékát adják.
Részvényforgalom és kapitalizáció a BÉT-en
Mol-, OTP-fölény
A részvénypiac forgalmában rendkívüli pozitív változást tapasztalhattunk. 2005 novemberéig több mint 1,2 milliárd részvény cserélt gazdát összesen. Ez azt jelenti, hogy napi szinten átlagosan közel 4,8 millió darab részvény forgott a BÉT-en, ami jelentősen – majd 40 százalékkal – meghaladta az előző év azonos időszakának napi forgalmát. A piac rendkívül koncentrált, gyakorlatilag a hét blue-chip papír adja a forgalom 96 százalékát.
A kapitalizáció tekintetében is hasonló arányokat figyelhetünk meg. A forgalom alapján a TOP 5 cég részesedése 93 százalék, míg ezeknek a társaságoknak az együttes kapitalizációja eléŹri a 87 százalékot. Az előző évhez képest a kapitalizációt és a forgalmi adatokat nézve is további koncentrálódást tapasztalhatunk. 2004-ben a részvénypiacon a TOP 5 cég együttes kapitalizációja 84, míg az összesített forgalmuk 92 százalékot tett ki.
Az előző évhez képest a BÉT-en jegyzett két legnagyobb vállalat, a Mol és az OTP tovább növelte együttes kapitalizációját, mely eléri a 60 százalékot, forgalmuk pedig 72 százalékra emelkedett. A 2004-es évet figyelembe véve, a Magyar Telekom súlya tovább csökkent mind a kapitalizáció, mind pedig a forgalom tekintetében. Érdemes még kiemelni az ELMÜ-t, amely a kapitalizáció alapján előkelő helyre került a tőzsdei rangsorban.
Hitelpapír piac
A hitelpapírok piacán 2005-ben tovább folytatódott a belső átrendeződés: a nem állam által kibocsátott értékpapírok jelentősége idén is tovább növekedett. Az állampapírok összkapitalizációja 2005-ben 8288,4 milliárd forint, mindez a hitelpapír szekció kapitalizációjának csaknem 90 százalékát teszi ki.
A hitelpapír piacon belül a forgalom megoszlása a következőképpen alakult: az állampapírok 33, a vállalati kötvények 41, a jelzálogpapírok pedig a forgalom 26 százalékát adják. Ez az összkép a vállalati kötvények forgalomnövekedésének köszönhető, ami a 2004-eshez képest 25 százalékos emelkedést jelent.
2005-ben a legdinamikusabb forgalomnövekedést – 25 százalékot – a vállalati kötvények adták, ezt az államkötvények 12 százalékos forgalombővülése követte. A jelzálogleveleket tekintve 6 százalékos visszaesés tapasztalható, míg a kincstárjegyek forgalma csaknem felére csökkent. A kapitalizációt nézve a jelzáloglevelek, a vállalati kötvények, illetve az államkötvények esetében enyhe bővülést tapasztalhatunk, míg a kincstárjegyek kapitalizációja némileg csökkent.
2005 második felében hét hitelpapír-kibocsátó jelent meg a BÉT-en. (Az elmúlt évben csupán egy, az ELLA Első Lakáshitel és Kereskedelmi Bank Zrt.) 2005-ben 23 új jelzáloglevél-sorozatot és 8 új kötvénysorozatot vezettek be a Budapesti Értéktőzsdére. A közeljövőben várhatóan euróban denominált kötvénnyel is lehet majd kereskedni a BÉT hitelpapír piacán.
Származékos piac
A forgalom élénkülése az azonnali piac mellett a származékos piacon is ugrásszerű volt. A 2005 novemberéig eltelt időszak forgalma 110 százalékkal haladta meg a megelőző évit.
Az előző évhez hasonlóan, a határidős piac 2005-ben is kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Budapesti Értéktőzsdén. Ez a kedvező változás főleg a devizapiac 2003-ban megindult felfutásának köszönhető, amely egyrészt a forint volatilitásának megnövekedése, másrészt a kedvezőbbé váló adójogszabályok miatt következhetett be. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a Budapesti Értéktőzsde egyre szélesedő termékpalettáját sem, amely 2002 őszén deviza keresztkontraktusokkal bővült.
2005-ben a származékos piac nemcsak tartani tudta a már 2004-ban kialakult havi kontraktusszámot, hanem ez a mutató szinte egész évben lendületesen növekedett. Enyhébb megtorpanás csak július-augusztus hónapokban volt tapasztalható, ezt követően ismét felfelé szárnyalt a forgalom. A tetőpontot októberre érte el, amikor is – a meghatározó – határidős devizapiaci szegmensben 940 ezernél is több kontraktust kötöttek. Így összességében csak devizában 2005. november végéig 6,6 millió kontraktus született, ami 122 százalékkal meghaladja a teljes 2004-es évi mennyiséget.
A forgalom árfolyamértékét tekintve hasonló tendencia figyelhető meg. A kötések összértéke 2005 első 11 hónapjában 4165 milliárd forintot tett ki, ami 109 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A nyitott kötésállomány 2005-ben a forgalomhoz hasonló dinamikával emelkedett a származékos piacon. 2005. november végéig a nyitott pozíciók mennyisége 648 ezer kontraktus volt, amelynek több mint 93 százaléka, 605 ezer kontraktus a devizapiacon, 16 ezer kontraktus a BUX-BUMIX indexek piacán, míg 27 ezer kontraktus az egyedi részvény alapú termékek piacán volt nyitva.
Egyedi részvény- és indexalapú termékek
A Budapesti Értéktőzsde piacának árfolyamérték alapján hagyományosan legnépszerűbb terméke a BUX index kontraktus volt, sőt az instrumentum forgalma árfolyamértéken számolva 136 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A rendkívüli emelkedés elsősorban az index értékének erősödésével magyarázható. Az érdeklődés továbbra is az év végi lejáratra koncentrálódott, csak úgy, mint az elmúlt években is. Más lejáratokban csak elvétve mutatkozott aktivitás.
Devizapiac
A 2005-ös esztendő jóval felülmúlta a devizapiaci szempontból eddigi legsikeresebb 1998-as évet is, és a BÉT-BÁT integrációval egy újabb mérföldkövet is hozott. 2005-ben a devizapiaci forgalom a származékos piaci forgalom mintegy 43 százalékát tette ki, mely 7 százalék részesedésnövekedést jelent az előző évihez képest.
2005. november végéig mind kontraktusszámban, mind pedig árfolyamértéken a legnagyobb forgalmat az EURO/USD és a GBP/USD termékekben bonyolították a szereplők, az üzletek mintegy harmadát ebben a két termékben kötötték. A kontraktusszámot tekintve a képzeletbeli dobogó harmadik fokát az EUR/HUF kontraktus foglalja el, 8 százalékos részesedéssel.
Opciós piac
A BÉT opciós piacán 2004 nyarán kötöttek először devizaopciós ügyletet. 2005 elején két újabb deviza/forint opciós kontraktust vezettek be, majd a tőzsdeintegráció révén újabb 11 keresztkontraktus kereskedésére nyílt lehetőség. 2005 novemberéig a forgalom az előző évihez képest megháromszorozódott, 185 500 darab kontraktusnyi opcióra kötöttek ügyletet 33 milliárd forintos árfolyamértéken. A termékkörben kötött ügyletek a tavalyi évhez hasonlóan mind árfolyamértéken, mind pedig kontraktusszámban messze meghaladják az egyedi részvényalapú opciós ügyletek forgalmát.
