 |
| Plakátok Podgoricában. A TCG monopolhelyzetben van, a Monet mobilpiaci második. |
Ha magyar turisták is felfedezik Montenegró természeti szépségeit, az egyre inkább kiépülő adriai tengerpartot és az ország belsejét alkotó, télen síelésre is alkalmas hegyeket, remélhetik, hogy jó utakon autóznak majd. Most már az is valószínű, hogy az útfejlesztésekhez közvetetten Magyarországról is érkezik pénz. A kis balkáni köztársaság jelenlegi vezetése ugyanis ígéretet tett arra, hogy az ország távközlési cégének privatizációjából befolyó összeget az elmaradottabb térségek közútfejlesztésére fordítja, a társaság többségi részesedését pedig nagy valószínűsséggel a Matáv Rt. fogja megvenni.
Formailag ugyan még nem tekinthető biztosnak, hogy a magyar cég lesz a tender nyertese, a szakmai és befektetői körök azonban már kész tényként kezelik a felvásárlást. A montenegrói privatizációs hatóság ugyanis a Matávval különtárgyalásokat kezdett, a magyar fél elkötelezettsége pedig közismert Podgoricában, így meglepetésre aligha lehet már számítani a január végére időzített végső eredményhirdetéskor.
 |
 |
|
|
|
Telefonpotenciál
A 680 ezer lakosú Montenegróban a TCG 191 ezer vezetékes előfizetővel rendelkezik, és gyakorlatilag monopolhelyzetben van. A mobilpiacon két társaság versenyez, de érdekes módon nem a TCG-hez tartozó Monet, hanem a – többek között a Pannon GSM tulajdonosaként is ismert – Telenor érdekeltségében lévő ProMonte vezet. A Monet 43 százalékos részesedéssel rendelkezik. Gyakorlatilag a TCG kezében van a teljes internetszolgáltatói piac is, közel 40 ezer előfizetővel. A montenegrói társaság azonban így is kicsinek tekinthető a Matávhoz képest, bevétele jelenleg 3-5 százaléka a magyar társaságénak. Forgalma körülbelül harmada annak, amit a Matáv egyedül Budapesten elér.
Bár a 100 lakosra jutó vezetékes telefonvonalak száma Montenegróban 29, és ez elmarad a magyarországi 34-hez képest, az arány várhatóan már nem fog nőni, hiszen a jugoszláv utódállamban egy háztartásban átlagosan többen élnek. A TCG díjszabása hasonlít a Matáv kilencvenes évek második felében alkalmazott rendszeréhez: a havi előfizetési díjak és a helyi hívások díjai alacsonyak, a távhívások és a nemzetközi hívások kiugróan drágák. Keresztfinanszírozzák a szociális okokból alacsony díjak miatt kieső bevételt, amit a Matávnak – várhatóan meglehetősen népszerűtlen lépésekkel – meg kell majd szüntetnie. Elkerülhetetlen lesz a TCG szervezetének karcsúsítása is, hiszen egy alkalmazottra Montenegróban 220 fővonal jut, a Matávnál pedig jelenleg 350, de az itthoni leépítések után hamarosan már mintegy 500. Ennél jobb növekedési lehetőségek rejlenek a mobil és az internetes szegmensben. |
|
|
|
|
|
|
„A piacok lényegében már a december végi, mintegy 10 százalék körüli részvényárfolyam-emelkedéssel beárazták a Matávot, többek között annak montenegrói terjeszkedését is” – véli Tabányi Mónika, a ConCorde Rt. elemzője. Maga az érintett azonban nem latolgatja az esélyeket. A rangsort – tudatta lapunkkal a Matáv – a privatizációs szervezet a kormány privatizációs tanácsa elé terjeszti, amely a hivatalos döntést meghozza; amíg ez meg nem születik, addig nem kommentálják az erre vonatkozó értesüléseket.
Montenegróban már a pályázatok beadása előtt is a magyar céget tekintették a legfőbb esélyesnek, az ottani hírközlési hivatal vezetője többször is utalt erre a helyi sajtóban. Így nem keltett meglepetést, hogy a Telecom Crne Gore (TCG) 51,12 százalékos állami pakettjére a Matáv adta a legmagasabb, 114 millió eurós ajánlatot. Az már érdekesebb, hogy a magyarok alaposan felüllicitálták versenytársaikat, hiszen a Telekom Slovenia 93, a Serbia Telekom 88, a Mobilkom Austria pedig 87 millió eurót ajánlott. A Matáv további 67,28 millió euró befektetést is kilátásba helyezett. „A TCG iránti fokozott érdeklődést elsősorban a beszűkült hazai piaci lehetőségek indokolják” – értékeli a magasabb vételárat Tabányi Mónika. Mivel itthon a vezetékes szegmens bevétele kismértékben, de csökken, és a mobil, illetve az adatátviteli üzletág csak annyira tudja ezt ellensúlyozni, hogy a Matáv összességében stagnáljon, az egyik kitörési pont a külföldi terjeszkedés lehet. Az anyavállalat, a Deutsche Telekom deklaráltan a Matáv potenciális szolgáltatási területének jelölte meg a Balkánt, ott pedig jelenleg csupán a kis TCG-re lehetett pályázni. Bulgáriában az osztrák Telekom sikeresebben lobbizott, a szerbiai távközlési vállalat privatizációjának időzítése pedig egyelőre bizonytalan. A macedóniai MakTel megszerzése óta a Matávnak kellő rutinja van egy ilyen társaság modernizációjában, így gyakorlatilag kész fejlesztési recepttel érkezhet Podgoricába.
