Gyászosra sikeredett az idén a baromfitenyésztők számára október 14-e, azaz a tojás világnapja. A tojás ünnepen ugyanis főszereplővé lépett elő a madárinfluenza: a romániai fertőzés hírére a magyarországi rendezvénysorozat is borús esélylatolgatásba torkollott arról, vajon hogyan érinti a kór európai felbukkanása a hazai baromfiágazatot.
Vonatfertőtlenítés. Romániában eddig három megye van vesztegzár alatt.
Romániában persze a lakosság túlnyomórészt nem a baromfitenyésztőkért aggódik. Egyelőre a bukaresti gyógyszertárakat rohanták meg a múlt héten polgárok tízezrei, hogy influenza elleni védőoltáshoz jussanak. Pedig akkor még nem is volt bizonyos, hogy a Duna-deltában található Ceamurlia de Jos faluban elhullott szárnyasokkal valóban madárinfluenza végzett. Csütörtökre viszont már nem maradt kétség e felől. Majd szombaton már az is véglegessé vált – Ian Brown, a brit Veterinary Laboratories Agency weybridge-i kutatólaboratóriumának madárvirológiai igazgatója faxüzenetben tudatta a hírt a bukaresti hatóságokkal -, hogy az 1200 lelket számláló kelet-romániai falucskában a H5N1, azaz a kórt okozó vírus legagresszívabb formája jelent meg. Vagyis ugyanaz, amely Délkelet-Ázsiában eddig mintegy 60 ember halálát okozta, és a világnak azon a fertályán eddig mintegy 40 millió szárnyast kellett kiirtani miatta, illetve amely az elmúlt napokban Törökországban ugyancsak felütötte a fejét, és Ankarát is számos drasztikus óvintézkedés megtételére kényszerítette. (A romániai H5N1 azonosítása előtt egy nappal, még múlt pénteken a Duna-delta egy másik, szintén Tulcea megyében található falujában, a 300 lakosú Maliucban is kimutatták a H5 törzshöz tartozó madárinfluenza-vírust. Ennek pontos altípusba sorolásán Weybridge-ben ezekben a napokban dolgoznak.) Sőt, hétfő este robbant a hír, hogy a kór már az Európai Unióba is megérkezett: egy égei-tengeri görög szigeten – kőhajításnyira Törökországtól – kilenc pulykában minden jel szerint kimutatták a madárinfluenza vírusát.
ORSZÁGOS PÁNIK. A romániai szárnyasokat minden bizonnyal a Duna-delta vidékén átrepülő vándormadarak fertőzték meg. Az átvonulás legnagyobb hulláma pedig novemberben várható, így félő, hogy a baromfi-megbetegedések száma csak tovább nő. Akárcsak az érintett körzetekben óvintézkedésként elpusztított szárnyasoké: e hét hétfőig a madárinfluenza által érintett két településen több mint 18 ezer baromfit irtottak ki és égettek el.
Romániai intézkedések
Közel két hete vesztegzár alatt van Romániában a Duna-deltában található Ciamurlia de Jos falu, ahol először bukkantak madárinfluenzával fertőzött és a betegség következtében elhullott háziszárnyasokra. Majd miután a kór a közeli Maliucban (és a vele összenőtt Vulturuban) is megjelent, a hatóságok a hétvégén erre a településre is kiterjesztették a karantént. A vesztegzár a két faluban előreláthatólag legalább két hónapig érvényben marad.
Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter vasárnap közölte, hogy Románia délkeleti vidékén 2 millió személy kapja meg az influenza elleni védőoltást. „Eddig mintegy 100 ezer embert oltottak be a térségben, és további mintegy 340 ezer oltást osztottunk szét az immunizáció folytatása érdekében” – ismertette a már megtett lépéseket a miniszter. A román kormány ezen túlmenően Tulcea megyébe küldött 13 ezer adagot a svájci Roche gyógyszercég influenza elleni készítményéből – és máris további 5 ezret igényelt az ENSZ Egészségügyi Világszervezetétől, a WHO-tól -, mely gyógyszert elsősorban a karantén alatt lévő falvak lakosai között osztják szét, illetve azok kapnak belőle, akik részt vettek a szárnyasok elpusztításában.
A biztonsági intézkedések természetesen nem korlátozódnak csupán arra a két falura, ahol a madárinfluenza nyomára bukkantak. Fertőtlenítő szűrőpontokat állítottak fel Tulcea, Constanta és Galati megyék határán, előbbi két megyében pedig megtiltották mindenféle szárnyas – és sertés – bárminemű szállítá-sát. Tucatnyi megyében ideiglenesen betiltották az állatvásárokat is.
Az unió természetesen nem csupán Romániát sújtja exporttilalommal. Törökországból is tilos a huszonöt tagország területére élőbaromfit, baromfihúst és más -készítményeket behozni. Továbbá ugyanez az óvintézkedés érvényes arra a közel egy tucat országra – köztük Oroszországra, Kazahsztánra, Thaiföldre és Kínára -, ahol már korábban megjelent a H5N1 vírus. Az unió polgárainak védelme mellett Brüsszel nyilván a huszonötök baromfitenyésztését és -feldolgozását is szeretné megóvni a betegség megjelenésének következményeitől. Kérdés, van-e erre reális esély. A madárinfluenza ugyanis még csak e hét elején érte el az Európai Uniót, a tagországokban ennek ellenére már az elmúlt héten megcsappant a kereslet a baromfihús iránt. Igaz, ez a tendencia „most még jobbára csak a bontott csirkét érinti, a fogyasztók a baromfi-készítmények iránt, úgy tűnik, továbbra is bizalommal vannak” – próbálkozik a derűlátással Vincent Cordonier, a COPA-COGECA elnevezésű befolyásos európai mezőgazdasági érdekképviselet szakértője. Sok más kollégájához hasonlóan azonban ő is attól tart, hogy a madárinfluenza és a nyomában fellépő pánikreakció padlóra küldi majd az európai baromfiágazatot, valahogy úgy, ahogyan az két évvel ezelőtt kicsiben megtörtént Hollandiában, ahol akkor a vírus egy kevésbé agresszív altípusa bukkant fel. A járvány kitörése ott több mint 30 millió háziszárnyas leöléséhez vezetett, és a közvetlen gazdasági veszteségeket 150 millió euróra becsülték. A sokk kiheverése Hollandiában két évig tartott, olyannyira, hogy a baromfitenyésztés csupán 2005-ben érte el újra a madárinfluenza-járvány előtti szintet.
Ha nem is kritikus mértékben, de már Magyarországon is érezhetően csökken a baromfitermékek iránti kereslet (amiért Magyar József, a szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója elsődlegesen a sajtó szenzációhajhászását hibáztatja). A Figyelő információi szerint baromfihúsból 15 százalékkal, de egyes csirketermékekből csaknem 30 százalékkal csökkent a vásárlás az elmúlt napokban, azaz a madárinfluenza-pánik tovább zsugorítja a már ma is mindössze évi 35 kilogrammos egy főre eső hazai fogyasztást.
„Sok múlik a kommunikáción, azon, hogyan tudjuk megértetni az emberekkel, hogy nem kell félniük a baromfihús fogyasztásától” – vélekedik a COPA-COGECA szakértője, emlékeztetve arra, hogy a 70 fokon történő hőkezelés elpusztítja a veszedelmes betegség vírusát. Cordonier természetesen tisztában van azzal, hogy amennyiben az EU területén is kitör a járvány, a baromfihús fogyasztása elkerülhetetlenül mélypontra süllyed. A kergamarhakór néven elhíresült szivacsos agyvelőgyulladás (BSE) válság idején sem történt másként, akkor a marhahús fogyasztásával hagytak fel sokan Nagy-Britanniában és számos más országban. Az Európai Bizottság egyébként éppen a napokban jelezte, hogy közel tíz év után rövidesen a brit marhahús-exportot sújtó embargó feloldását kezdeményezi, miután a BSE-járvány csúcspontján, 1992-ben még 37 ezer 280 megbetegedést regisztráltak a szigetországban, 2004-ben viszont már csak 343-at.
Magyar csirkefarm. A csődbe jutott feldolgozóüzemek tenyésztők sorát rántották magukkal.
TELJES KÁRPÓTLÁS. Az uniós baromfitenyésztőknek nyilván sovány vigasz, hogy ha netán kitör a járvány, akkor teljes kárpótlásra számíthatnak. A jelenlegi szabályok szerint a károk felét közösségi forrásból térítenék meg, míg a másik felét a tagállamok állnák. Miként azt az elmúlt napokban Gráf József magyar agrárminiszter is többször kifejtette: már csak azért is kifizetik a 100 százalékos kártérítést, nehogy valaki esetleg – tartva az állománya kényszerkiirtása okozta veszteségektől – megpróbálja eltitkolni baromfijai megbetegedését. Az Európai Bizottság ráadásul már tovább is lépett a pusztán mechanikus kompenzációról szóló döntésnél. Brüsszel javasolta egy szolidaritási alap létrehozását a 2007 és 2013 közötti keretköltségvetés terhére, mely keretből a madárinfluenzához hasonló közegészségügyi vészhelyzetekben a védőoltások és vakcinák gyártási és terítési költségeit finanszíroznák.
Az EU ettől függetlenül is már jó ideje készül a madárinfluenza ellen, azaz szakértők szerint a járvány esetleges kitörésének nem kell szükségszerűen felkészületlenül érnie a baromfitartókat. Az uniós szabályok például előírják, hogy a betegség terjedésének megelőzésére a fertőzött gazdaságok körül azonnal 10 kilométeres sugarú biztonsági zónát kell létrehozni, amelyet csak meghatározott elővigyázatossági lépések betartásával lehet elhagyni. A napokban pedig az Európai Unió élelmiszerlánc és állategészségügyi állandó bizottsága – a Románia és Törökország felől jövő fenyegetésre válaszul – újabb megszorító lépésekről is döntött. A tagállamoknak mindenekelőtt sürgősen óvintézkedéseket kell hozniuk azokon a területeken, ahol a madárinfluenza vírusát magukkal hozó költöző madarak nagy valószínűséggel házi szárnyasokkal érintkezhetnek. Az ilyen helyeken gondoskodni kell a baromfik zárt helyen tartásáról és a fokozottabb kockázatnak kitett övezetekben a gyakoribb egészségügyi ellenőrzések lebonyolításáról.
SZABAD A VADÁSZAT. Az unió illetékes bizottsága egyelőre nem lát okot olyan tevékenységek korlátozására, mint a vadászat vagy a madárfigyelés, bár ezek alkalmával az emberek közvetlen érintkezésbe kerülhetnek a madarakkal. A vadásztársaságokat és az ornitológusokat ugyanakkor felkérik arra, hogy azonnal jelentsék, mihelyt indokolatlanul nagy madárelhullást vagy egyéb gyanús jeleket észlelnek.
Itthon egyébiránt hallani olyan optimista hangokat is, hogy ha Magyarországot netán elkerülné a fertőzés, a másutt pusztító madárinfluenza akár még további piaci lehetőségeket is hozhat a hazai termelőknek és feldolgozóknak. A Hungerit Rt. vezérigazgatója azonban óvatosságra int. Úgy véli, ha nyílna is piaci rés az unióban például a thai baromfihús ellen elrendelt importkorlátozások következtében, a másik nagy unión kívüli exportőr, Brazília változatlanul jelen van a piacon. Legalábbis egyelőre, hiszen a szomszédos Kolumbiában – ráadásul annak is éppen a nyugati felében – már kimutatták a fertőzést. Másfelől Magyar József szerint a hazai baromfiipar amúgy is legfeljebb 2007-re lenne képes a jelenleginél érdemben – tehát legalább 4-5 százalékkal – több állatot feldolgozni, az állomány felszaporításához és a termelési integrációs kör bővítéséhez ugyanis legalább egy évre van szükség. Különösen azok után, hogy az elmúlt másfél évben – a HajdúBÉT-tel az élen – három nagy baromfifeldolgozó társaság ment tönkre és zárt be, és az e cégek integrációjában érintett termelők nagy része végleg felhagyott a tenyésztéssel. Drámaian megfogyatkoztak mára a minőségi árut szállítani képes tenyésztők. Éppen ezért Magyar József határozottan cáfolja, hogy lennének olyan – már amúgy is felszámolás előtt álló – baromfigazdaságok, amelyek a madárinfluenzát kínálta alkalmat kihasználva, az állami kártalanítás nyújtotta haszon reményében akarnának felhagyni a tevékenységükkel. Ennek annál kevésbé lenne most értelme, mert az elmúlt hetekben jócskán erősödött az euró a forinttal szemben, azaz mostanában éppen egyre jövedelmezőbbé válik az állattartás.
Magyarországon ma legalább 30 ezer család foglakozik baromfitartással. Az ágazat egésze éves szinten mintegy 180 milliárd forint bevételt termel. Ha a vírus eléri az országot, mindez veszélybe kerül. Az ágazati érdekképviselet, azaz a Baromfi Terméktanács illetékese mindazonáltal optimista: úgy véli, a fertőzés gyorsan lokalizálható lesz.
