Változatlan rövid kamat- és árfolyamszinttel, alacsony inflációval és stabil gazdasági növekedéssel számol az elkövetkező két évben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „Jelentés az inflációról” című kiadványa szerint.
Az államháztartás és a folyó fizetési mérleg tartósan magas hiánya ugyanakkor továbbra is megkérdőjelezi a makrogazdasági pálya fenntarthatóságát. A fenntarthatatlan folyamatok jövőbeli korrekciója többféle mechanizmuson keresztül is megtörténhet. Akár a külső pénzügyi környezet, akár a hazai gazdasági szereplők magatartásváltozása, vagy gazdaságpolitikai irányváltás okozza azonban a korrekciót, az a jelenlegi monetáris kondíciókat és az inflációt befolyásoló egyéb tényezőket alapvetően megváltoztathatja. A jegybanki inflációs előrejelzés azonban nem tükrözi a fenntarthatatlan folyamatok jövőbeli korrekciójának hatását.
Élénkülő belső kereslet
Az MNB, a 2006-os költségvetési törvényjavaslat ismeretében azzal számol, hogy a fiskális politika jövőre tovább élénkíti a belső keresletet, míg 2007-ben semleges – enyhén keresletszűkítő pályát tételeznek fel a jegybankárok. Mindezek mellett tartósan magas olajárral számolnak.
Míg az elmúlt időszakban a maginfláció tartósan alacsony szinten stabilizálódott, a historikusan magas olaj- és feldolgozatlanélelmiszer-árak miatt emelkedett a teljes fogyasztóiár-index és a maginfláció közötti különbség. Ez utóbbi folyamat a fejlett gazdaságokban is megfigyelhető. A külkereskedelmi versenybe kerülő feldolgozott termékek nemzetközileg alacsony inflációján túl a hazai maginflációt az erős árfolyam és az importverseny erősödése is mérsékelte, míg a szolgáltatószektor és az iparcikkek közti inflációs különbség továbbra sem csökkent.
Nincs inflációs nyomás
2005 folyamán a munkapiaci feltételek általános lazulása mellett a versenyszféra fajlagos bérköltség-növekedése az alacsonyabb inflációval összhangban álló szinthez közeledett, azaz nem volt érdemi költséginflációs nyomás a munkapiac oldaláról. A historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások, illetve a korábbi éveknél jóval lassabban bővülő fogyasztási kereslet pedig tovább segítették az alacsony inflációs környezet megszilárdulását.
A jegybank szerint, ha teljesülnek az elvárások, akkor az infláció tartósan alacsony maradhat. Az áfacsökkentés átmeneti hatása után a maginfláció várhatóan fokozatosan emelkedni fog, az egyéb termékeknél viszont az inflációs dinamika lassulásával számolunk.
Fordul a maginflációs trend
A maginfláció hosszabb távú emelkedését okozza, hogy míg az elmúlt időszakban szinte minden makrogazdasági tényező dezinflációs irányba mutatott, előretekintve ezek hatása vegyessé válik. A maginflációs trend megfordulását ezen belül elsősorban a historikusan alacsony szinten álló importált inflációs nyomás fokozatos emelkedése magyarázza.
Dezinflációs kormányzati intézkedések
Míg értékelésünk szerint a bérnövekedés – a minimálbér-emelésnél jelentősebb tovagyűrűző hatásokat nem feltételezve – az inflációs céllal nagyjából összhangban álló szinten alakul az előrejelzési horizonton, és a gazdasági növekedés üteme is a hosszú távú trendhez közel várható, a kormányzati intézkedések közvetlen hatása többségében dezinflációs.
A közvetett hatások ugyanakkor az áru- és munkapiaci kereslet élénkítésén keresztül a hosszabb távú inflációs nyomást erősíthetik, ezek azonban az előrejelzési horizonton csak részben kompenzálják a közvetlen dezinflációs hatásokat.
A folyamatok eredőjeként 2006-ban, elsősorban az áfacsökkentés és egyes elhalasztott hatósági áremelések miatt éves átlagban átmenetileg 1 százalék közelébe süllyedő inflációra számítunk, majd 2007-ben az árnövekedés üteme fokozatosan közelít a 3 százalékos inflációs célhoz. Ezzel egyidejűleg a maginfláció jövőre átmenetileg 1 százalék alá mérséklődik, míg 2007-ben a fogyasztóiár-indexszel megegyező ütemben emelkedik.
