A Dresdner-csoport londoni befektetési részlege (DrKW) – a City egyik legnagyobb, az európai feltörekvő térségről napi helyzetértékeléseket közlő háza – keddi elemzésében azt írta érdekes módon megfigyelhető, hogy Járai retorikájának eszkalációja egybeesik az MSZP választói támogatottságának erősödésével. Ez minden valószínűség szerint csak (véletlen) egybeesés. Mindenesetre azt várják, hogy a kormány alapállása egyre populistább lesz a 2006-os választások közeledtével, és ezt jó eséllyel egyre erősebb kritika fogja kísérni az MNB részéről.
Az MNB elnöke hétfői sajtótájékoztatóján, amelyet a jegybanki alapkamat 0,25 százalékpontos aznapi csökkentéséről tartottak, kijelentette: szerinte teljességgel lehetetlen az euró 2010-es bevezetése, mert ahhoz olyan mélyreható változtatásokra lenne szükség az államháztartásban, amelyekre a közeljövőben a bank nem lát esélyt.
A DrKW szerint az erőteljes külső befektetői kockázatvállalói hajlandóság, a robusztus GDP-növekedés és az ezt kísérő alacsony infláció, valamint a vártnál jobb júliusi és augusztusi költségvetési teljesítmény kisimította a kormány és a jegybank viszonyát. A feszültség hiánya a korábban gyakori nézeteltérések és kölcsönös bírálatok ismeretében még inkább bátorító jelnek tűnt.
A londoni elemzés szerint az MNB-nek nem kifejezetten a kormány adócsökkentési terveivel van baja – végül is ez csökkenteni fogja az inflációt és az inflációs várakozásokat is -, hanem azzal, hogy a kormány a jegybank szerint elégtelen mértékű kiadáscsökkentést tervez.
A kormány eddig 300 milliárd forint körüli kiadáscsökkentést jelentett be 2006-ra, egyes becslések szerint azonban az adócsökkentés miatti bevételi kiesés el fogja érni az 500-750 milliárd forintot, írták a Dresdner elemzői, akik szerint „e háttér ismeretében érthető, ha Járai eurócsatlakozási nyilatkozatai egyre pesszimistábbak”.
Az elemzés szerint a feszültséget tovább fokozhatja, hogy egyes – a jegybank által megerősített – jelentések szerint az MNB hívta fel az uniós statisztikai hivatal figyelmét arra, hogy a kormány a költségvetésen kívül akarja elszámolni az autópálya-építkezéseket. A DrKW számításai szerint ennek megtiltása a GDP 1,3 százalékának megfelelő összeggel növelheti a hiányt, véget vetve a 4,7 százalékos év végi hiánycél tarthatóságába vetett mégoly halovány reményeknek is.
A kormánynak nehéz lenne olyasmiért az MNB-t hibáztatnia, ami nem a jegybank hibája – az Eurostat dolga eldönteni, hogy miképp értékeli a költségvetési kiadásokat -, de „nem valószínű, hogy az ügy kezelési módja nagyban javítaná a felek közötti viszonyt”, írták a londoni elemzők.
A várhatóan e két fejleményhez járuló növekvő bizonytalanság közepette a kormány és a jegybank közötti eszkalálódó és erősen átpolitizált viszály „az utolsó dolog, amit a befektetők a következő hónapokban látni akarnak”. A választások közeledtét jellemző általános politikai bizonytalansággal együtt ez a forgatókönyv eladási hullámot indíthat a magyar konstrukciókban, aminek kockázata az ingatag makrogazdasági alapok miatt egyébként is makacsul jelen van, írták a Dresdner londoni elemzői.
A Goldman Sachs befektetési bank a friss elemzésében 2014-re teszi az euró bevezetésének legvalószínűbb idejét, az MNB elnökének hétfői nyilatkozata nyomán.
