A jogalkotásról szóló javaslat összefoglalja, törvényben rögzíti a jogalkotás legalapvetőbb tartalmi követelményeit, azaz az egyértelmű értelmezhetőség követelményét – mondta Szakács Imre, a Fidesz vezérszónoka. Mint mondta, régi igény a civil szféra részéről, hogy lehetőségük legyen bekapcsolódni a folyamatba. A kormánypárti politikus szerint olyan átlátható rendszer kell, amely a legmagasabb szintű jogszabályok megalkotásától egészen az önkormányzati rendeletek megalkotásáig egyértelmű szabályozást ad. A javaslat rendezi a visszaható hatály tilalmát, és szól a felkészülési idő biztosításának szükségességéről is – jelentette ki.
Ipkovich György, az MSZP egyik vezérszónoka az Alkotmánybíróság különadóról szóló döntését követő fideszes bejelentésre utalva azt mondta: az új megvilágításba helyezte a jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos folyamatot. “Hogyan nevezzem azt a jogalkotási folyamatot, amikor egy államhatalmi szerv jogkörében eljárva hoz egy döntést, és erre az a válasz, hogy módosítani kell az alkotmányt, és e jogát meg kell vonni ennek az államhatalmi szervezetnek?” – kérdezte. Szerinte ez elég egyértelmű üzenet az Ab számára: ha nem a kormánynak megfelelő döntést hoz, megvonják a jogkörét.
A szocialista párt másik vezérszónoka, Sós Tamás úgy fogalmazott, a jogalkotás kezdete valóban az egyeztetés, de a jogalkotás végén ott van az Ab, mert nála van a fékek, egyensúlyok rendszere, és ha megnyirbálják az Ab hatáskörét, nem működik a rendszer – tette hozzá. A Fidesz kedden nyílt hadüzenetet küldött a demokráciának – jelentette ki Sós Tamás, aki a törvényjavaslatról szólva azt mondta: szerkezetét és kodifikációs megoldásait kritikán alulinak tartják, ezért teljes átdolgozását javasolják, és az ennek megfelelő módosító indítványaikat be is nyújtották. Utóbbiakkal tudnák elfogadni az előterjesztést.
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka emlékeztetett, a jogalkotást érintő törvényjavaslatokat azért kellett beterjeszteni, mert az Alkotmánybíróság (Ab)alkotmányellenesnek találta a jogalkotásról szóló 1987-es törvényt, és azt 2010. december 31-ével megsemmisítette. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a “régi adminisztráció” idején az Ab-határozat dacára semmi sem történt az alkotmányosság helyreállításáért. Az előterjesztés nem szabályozza az érdekegyeztetés folyamatát, mivel azt a társadalmi részvételről szóló jogszabálytervezet ismerteti – emlékeztetett.
Bertha Szilvia, a Jobbik első vezérszónoka úgy vélekedett: törvényjavaslat hiánypótló is lehetne, de a konkrétumok teljes mellőzése gumiszabály jellegűvé teszi, gesztusértékű javaslattá alacsonyítja, a szöveg ráadásul pontatlanságokkal van tele. A társadalmi egyeztetésre javasolt tervezetek felsorolásából hiányolják az alkotmányt érintő és a nemzetközi szerződések tervezeteit – fejtette ki, hozzátéve, hogy miután felsorolják, miről kellene társadalmi egyeztetést tartani, részletezik a kivételeket, amelyekbe a Jobbik szerint gyakorlatilag minden belefér. “Gyakorlatilag bármilyen esetben lehet kibúvót találni az egyeztetési kötelezettség alól”.
Schiffer András, az LMP vezérszónoka a nagy vitát kiváltó Lázár-féle alkotmánymódosítási javaslatra utalva azt mondta, ha egy országban meg lehet azt csinálni, hogy az alkotmányos szabályokba ütköző javaslatokra úgy reagálnak, mint kedden, kérdés, szükség van-e a jogalkotás bármiféle rendjéről beszélni.Hozzátette: a két beterjesztett javaslat irányával egyet lehet érteni, megfelelő színvonalon dolgozták ki az indítványokat. Az egyik legfontosabb alapelv, hogy az egész demokratikus intézményrendszernek az állampolgári részvételen kell alapulnia – hangoztatta Schiffer András, s azt javasolta, a parlament mozduljon a részvételi demokrácia irányába. Indítványozta egyben, hogy az állampolgári tanácsot iktassák be a magyar jogrendszerbe, ez az európai gyakorlatban már bevált forma. Alapelvi szinten rögzíteni kellene szerinte azt is, hogy a marginalizált csoportok véleményét proaktívan vonják be a folyamatba.
