A volt szocialista országok közül elsőként Magyarország lesz tagja a Nemzetközi Energia Ügynökségnek (NEÜ). Az OECD-államok szervezetének nemrégiben nálunk járt főtitkárhelyettese, John P. Ferriter kijelentette: Magyarország felvételére még ez évben sor kerülhet.
A párizsi székhelyű szervezet először 1991-ben világította át a magyar energetikai rendszert. A most napvilágot látott, 1994-es felmérésen alapuló második tanulmány gyengéje, hogy inkább csak jelezte a meginduló változásokat. A Figyelőnek nyilatkozva a NEÜ főtitkárhelyettese is bevallotta: a tanulmány és annak ajánlásai kissé elavultak, hiszen a megfogalmazott javaslatok zömét Magyarország időközben végrehajtotta, illetve nagyon közel van azok teljesítéséhez. A miénket megelőzően készült a cseh országtanulmány, így John P. Ferriter ennek ismeretében jelentette ki: ezen a téren a magyar gazdaság jóval nagyobb léptekben halad az OECD-államok színvonalának elérése felé, mint térségbeli riválisai.
A legújabb információkon, hogy például jelenleg 43 napos stratégiai olajkészlete van Magyarországnak, a nemzetközi ügynökség helyettes vezetője maga is meglepődött. Elismeréssel nyugtázta, hogy gazdaságunk a törvényi előírásnál is gyorsabban, még az év vége előtt eléri az 50 napos készletet. Jövőre 70, azután 90 napi importnak megfelelő tartalék teszi majd biztonságossá a hazai ellátást (lásd grafikonunkat).
A NEÜ tanulmánya felhívja a magyar energetika vezetőinek figyelmét, hogy minél előbb költségalapú tarifákat alkalmazzanak a vezetékes energiáknál. Különösen az erőművek további privatizációja miatt tartja megfontolandónak a gazdaságtalanul működő kisebb bányák bezárását. A magyar kormányzat tulajdonviszonyoktól független kötelezettsége az egyes térségekben kialakuló (illetve már kialakult) monopóliumok szabályozása – hangsúlyozta Ferriter.
A párizsiak a magyar tartalékkészletekre vonakozó felmérésüket egy adott pillanat információira alapozták, s ez óhatatlanul torzítja a képet – fejtette ki lapunknak Csernák József, a Kőolaj- és Kőolajtermék Készletező Szövetség (KKKSZ) igazgatója; a szövetségnél a NEÜ képviselői a múlt héten folytattak tárgyalásokat. A hazai készlet például 1994 év vége felé mintegy 20-30 százalékkal volt magasabb a vártnál; az ok: mindenki adóemelést várt. A készletek mobilizálhatósága sem egyforma, s az sem mindegy, mennyi fűtőolajat tartalmaz a készlet, hiszen azt elsősorban az erőművek tudják felhasználni, a lakosság, a közlekedők kevésbé. És még valami: az olyan országokban, ahol egyetlen – bár igen korszerű – kőolaj-finomító dolgozik, mint idehaza Százhalombattán, a váratlan eseményekre is fel kell készülni. Az elmúlt időszakban például az év elején gyakorta adódott csővezetéki probléma az orosz szállításoknál. Így fordulhatott elő, hogy néhány évvel ezelőtt a Mol Rt. tartalékai hirtelen 2-3 naposra apadtak, holott átlagosan 2-3 hetes volt ez a készlet.