Elvi kérdés, hogy egy olyan szektor, amely nyereségének jelentős részét nem a saját erőfeszítései miatt növelte, hanem külső körülmények hatására, részben az adófizetők pénzéből, az így szerzett többletjövedelem egy hányadát adó formájában visszafizesse-e. Hetekkel ezelőtt, az MTV-ben még így érvelt Draskovics Tibor a bankokat sújtó különadó mellett, amelynek bevezetése szerinte főleg az elmúlt évek nagyarányú állami lakáshitel-támogatásai miatt lenne indokolt. A múlt héten azonban a pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés tervezetének parlamenti benyújtásakor úgy szerepeltetett pontosan 37,8 milliárd forintot a büdzsé bevételei között a „hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója” címén, hogy pontosan tudta: éppen ez az elvi vita nem dőlt még el az adóval kapcsolatban. Az érintettek ugyanis még azokban az órákban is késhegyig menő vitákat folytattak a költségvetés által beszedni szándékozott összeg pontos elosztásán. Az állam számára ugyanakkor közömbös, hogy melyik intézmény mennyit dob a közös nagy kalapba – csak bejöjjön a pénz.
NAGYOK PAKTUMA. Jóllehet, a harc első fordulóját a nagybankok nyerték, ám „képviselői módosító indítványokkal még bármelyik változat győzhet” – így tájékoztatták a Figyelőt a múlt héten a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán. Az Országgyűlés különböző plénumait megjárt, két (a gazdasági és a költségvetési) bizottság által már általános vitára is alkalmasnak tartott jogszabályi szöveg legnagyobb baja ugyanis az, hogy egyáltalán nem képviseli az érintettek közös álláspontját. Legfeljebb azt a paktumot tükrözi, amelyet szeptember 23-án kötött az OTP Bank székházába látogató miniszterelnök, a pénzintézet első emberével, Csányi Sándorral, valamint a Bankszövetség elnökével, egyben a Magyar Külkereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatójával, Erdei Tamással. A szektor két pénzintézeti óriása akkor arról állapodott meg Gyurcsány Ferenccel, hogy az állam két évig 6 százalékos különadóval sújthatja a kapott és a fizetett kamatok pozitív különbözetét, vagyis a kamatnyereséget. Az egyezséget pedig a kormány szentesítette, és a törvénytervezet ennek megfelelően került a parlament elé.
Alig egy hét múlva azonban borult a paktum, mert a szektorban egészen más érdekei vannak a nagybankoknak, mint a közepes vagy kis pénzintézeteknek, a lízingcégeknek vagy éppen a takarékszövetkezeteknek. Utóbbiaknak egyébként még az utolsó pillanatban sikerült engedményt kicsikarniuk, mely szerint az a több tucat szövetkezet mentesülne a különadó alól, amelynek saját tőkéje nem éri el a 250 millió forintot, és tagjaiknak nem fizet részesedést.
ELLENÉRDEKELTEK. A kamatkülönbözet megadóztatását egyébként leginkább a kisebb bankok, a lízingcégek és a takarékszövetkezetek sérelmezték, amelyek úgy számoltak: a nagybankokhoz képest alacsonyabb jövedelmezőség mellett dolgoznak, vagyis a magasabb nyereségadóval még mindig jobban járnának. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség kalkulációi szerint például éves szinten háromszoros lenne a különbség számukra a két adófajta között: a kamatkülönbözeti adó esetén 2,6 milliárd, a 24 százalékos társasági adó esetén pedig „csak” mintegy 700 millió forinttal fizetnének többet. Hasonló álláspontra helyezkedett a két rossz közül választani kénytelen lízingszakma is: a szektor nagy részében ugyanis a kamatbevétel jelenti a jövedelem zömét.
Nincs egység a bankok között sem. Általában véve a nagyobb méretű, magasabb díjbevétellel, alacsonyabb kamatréssel, de nagy nyereséggel dolgozó pénzintézetek számára a kamatkülönbözeti adó a kedvezőbb. Számításaink szerint például az OTP Bank két év alatt 5-6 milliárd forintot spórolna meg azzal, ha a 24 százalékos társasági adó helyett a kamatkülönbözetet érintő terhelést vezetnék be. A Postabankkal éppen egyesülési fázisban lévő, vagyis magasabb költségszinten működő Erste számára azonban valószínűleg sokkal inkább a társasági adó megemelése lenne a kedvező verzió. A teljes szektorra vonatkozó végösszeg számításaink szerint mindkét esetben 30 milliárd forint körüli.
A kormányzat „elvi” szerepvállalása nélkül most minden azon múlik, melyik érdekcsoport az erősebb. ABankszövetségnél október közepére ígérték a közös álláspont kialakítását.
