Nyolc nappal azután, hogy ismeretlenek megverték Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) akkori elnökét, 2003. június 24-én a rendőrségen Kulcsár Attilának, a K&H Equities brókercég befektetési tanácsadójának a meghallgatására készültek. Kérdés, gyanú akkor már volt bőven: a felügyeleti elnök a támadás után a kórházban utalást tett egy szabálytalan tőzsdei felvásárlásra, a másnap megjelent határozat szerint pedig a Pannonplast-tranzakció szálai Kulcsárhoz és elkülönített ügyfélköréhez vezettek. A PSZÁF ráadásul június 16-án már nem csak arra hívta fel a rendőrök figyelmet, hogy az ügyfélkör pénzmozgásai, az off-shore cégek, arab pénzváltók és a bank technikai számláinak közbeiktatása gyanúra adhat okot, hanem arra is, hogy a felvásárláshoz részben az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. pénzét is felhasználták. Június 23-án a felügyelet célvizsgálatba kezdett, a rendőrség pedig iratokat ment lefoglalni a brókercéghez.
A meghallgatást Molnár Csaba alezredes, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága pénzmosás elleni osztályának vezetője tartotta, aki – legalábbis a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal múlt héten közzétett, valószínűleg az immár házi őrizetben tartózkodó ex-bróker vallomását is magában foglaló információi szerint – ekkor „hivatali kötelességét megszegve a nyomozás megtagadása érdekében hamis adatok szolgáltatására bírta rá Kulcsárt”.
Molnár Csaba. Menteni akarta Kulcsárt?
SEGÍTSÉG FENTRŐL. Az ügyészség szerint tehát a K&H ügy korábbi egyik fő nyomozója (lásd külön írásunkat) kérte a később milliárdos sikkasztással meggyanúsított befektetési tanácsadót, hogy hamisított bizonyítékokat produkáljon, így az ügyben végül ne rendeljenek el nyomozást. Az alezredes (akinek ugyanezen nap eseményei miatt egyik beosztottját is eljárás alá vonták) és ügyvédje ellenvetéssel élt a gyanúsítás ellen, amely a brókerbotrány történetének egyik legsúlyosabb kérdését veti fel ismét: milyen szerepe volt a rendőrségnek és a titkosszolgálatoknak az ügy kipattanásának első heteiben. „Elmehetsz külföldre és legalább öt évig nem is akarunk hallani rólad” – Kulcsár egyik asszisztensének a banki belső ellenőrök előtt tett nyilatkozata szerint egyik befolyásos ügyfele ezzel a mondattal igyekezett meggyőzni a volt befektetési tanácsadót, sejtetve, hogy minden segítséget megkap a szabad elvonuláshoz. A június 19-étől állásából felfüggesztett Kulcsár ezekben a napokban ennek megfelelően is cselekedett: igyekezett elvarrni a szálakat, eltüntetni a nyomokat.
Különös gondot fordított például a brókercégnél fellelhető papírokra. Mint Bácskai János dandártábornok, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBEKK) korábbi főigazgatója ellen hivatali visszaélés gyanújával folyó per első fokú tárgyalásain kiderült: Kulcsár az iratok „megmentéséhez” a segítségét kérte, hiszen – mint mondta – bizonyos papírok szerinte veszélyben vannak, meg akarják hamisítani, vagy el akarják tüntetni azokat. Az ex-bróker leginkább a PSZÁF készülő, és június 23-án meg is kezdett célvizsgálatától tartott, ezért Bácskain keresztül lényegében el is érte, hogy ugyanazon a napon a rendőrség – éppen a most meggyanúsított Molnárral az élen – kiszálljon a brókercéghez iratfoglalás céljából. A dandártábornok ezen akcióját első fokon törvénysértőnek ítélte a bíróság. Az ítélet indoklása szerint azzal ugyanis, hogy közbenjárt, hogy a rendőrség a PSZÁF-ot megelőzve foglaljon le iratokat, Kulcsárnak segíthetett időt nyerni. A PSZÁF-nál már folyamatban volt a vizsgálat, és hamarabb jutottak volna eredményre, ha oda kerülnek az iratok.
Kiiktatva
Molnár Csaba tavaly december közepéig dolgozott a K&H-ügyön, januárban azonban „kivonták a forgalomból”, miután az ügyészség vesztegetés, hivatali visszaélés és államtitoksértés miatt meggyanúsította, majd júliusban vádat is emeltek ellene. A decemberben kezdődő perben a vád úgy szól, hogy pénzváltással foglalkozó üzletembereket – államtitkot sértve – az ellenük folyó eljárásokról tájékoztatott, cserébe pedig ajándékokat fogadott el. Az alezredes egészen mostanáig egyébként tovább dolgozhatott a rendőrségen, legutóbb, amikor a Magyar Nemzet – Kulcsár Attila vallomására hivatkozva – azt állította, hogy a brókerügy fő gyanúsítottja rá és több rendőri vezetőre terhelő vallomást tett, még az új országos rendőrfőkapitány is kiállt a beosztottai mellett. Molnár Csabát azonban az újabb gyanúsítás hírére rendelkezési állományba helyezték.
A nyomozást azonban feljelentés-kiegészítés után, június 30-án lezárták, és csak az új büntető eljárási törvény – amely már nem tette szükségessé az alapos gyanút az eljárás megindításához – hatályba lépése után, júliusban rendelték el újra. Szász Károly megveretése után így Kulcsárnak volt két napja – július elseje és másodika -, amikor nem folyt a Pannonplast-, ÁAK- és K&H-ügyben semmilyen nyomozás. Senki, semmilyen indokkal nem tartóztathatta fel a határon. A brókerbotrány fő gyanúsítottja a bolygóknak ezt a kivételes együttállását használta fel, hogy átléphesse a magyar-osztrák határt Hegyeshalomnál.
