két százaléknyira megközelítette kedden a plusz-mínusz 15 százalékos intervenciós sáv erős szélét. Annak a Mol-részvénynek az árfolyama, melyet tavaly decemberben 6 ezer forintért sem lehetett eladni a külföldi befektetőknek, naponta több százalékkal emelkedik és a 10 ezres küszöböt közelíti. Már a hosszabb futamidejű kötvények piacán is mutatkozik némi vételi értékelődés. Mindezek röviddel azt követően történtek, hogy kiderült: egyre több elemző veti fel az euró 2010-es bevezetésének tarthatatlanságát.
Egy ilyen hír átlagos hangulatban a forint gyengülését okozná, most viszont úgy látszik, semmi sem tudja a pénzünket ledönteni a csúcsról. A magyar fizetőeszköz a legtöbb elemzés szerint 5-10 százalékkal túlértékelt, de itt és most „hangulat van”. A néhány hete még nagyon pesszimista külföldi befektetési bankok már csak közepesen pesszimisták, a képzeletbeli deficitcsökkentési vizsgán csak nagy jóindulattal átengedett Draskovics Tibor nimbusza pedig már-már a Fed élén álló legendás Alan Greenspanével vetekszik – elég volt annyit mondania, hogy szerinte lesz 2010-ben euró, s a forint azonnal pozitívan reagált.
Persze az erős forint fő oka továbbra is a magas kamatszint, amit a várakozásoknak megfelelően nem csökkentett hétfői ülésén a jegybank monetáris tanácsa. A külföldi befektetők számára ez a helyzet eszményi: a kamatvágási várakozások a deficittúllépés miatt gyengülnek, jó sokáig élvezhetik még az egyedülállóan magas magyar kamatot. Ők csak hozzák a pénzt, váltják forintra. Ezt teszi az állam is, amely egy hete jutott mintegy 160 milliárd forinthoz a Richter gyógyszergyár részvényre váltható kötvényeinek eladásából, és várhatóan a Mol is forintra váltja majd a gázüzletágért bezsebelendő összeget. Rövid távon tehát egyértelműen a forintnak áll a zászló. A „nagy pofára esés” elkerülése végett viszont most sem szabad elfelejtkezni arról, hogy egy idő után minden árfolyam visszatér a valóságot tükröző szintre.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
