 |
Meg sem mutattam a teheneket? Van hatszáz! – csap a homlokára a cégét bemutató körút vége felé Tornai Tamás, jelezvén, hogy egyre nehezebb észben tartani az összes profilt. Kezdjük ott, hogy ipari felhasználásra készülnek zsákok a Somló-Coop Kft. saját fejlesztésű gépsorain, a zsákokba pedig a cégcsoport agrokémiai üzeméből akár műtrágya is tölthető. A becsomagolt műtrágyát felszállíthatjuk a cég Somló-hegyen lévő szőlőültetvényeihez, amelyekből a többségi tulajdonos Tornai Tamás saját pincészetében készülhetnek palackozott borok. A pincében nem fogunk megfázni, elvégre a Somló-Coop egyik fő profilja a ruházati termékek gyártása. A borokat sem kell messzire vinni, hiszen a pincétől néhány méterre található a – szintén Tornai-tulajdonban lévő – háromcsillagos Somló Hotel. A szálloda éttermének a teraszán ülve pedig akár almás chipset is ropogtathatunk – ez szintén a Somló-csoport terméke.
TRAKTORSZERELEM. Tornai Tamás falun nőtt fel, és mint fiúgyermek bolondult a mezőgazdasági gépekért. Ez nemegyszer konfliktusok forrásává is vált, például amikor gyermekfejjel „próbakörre vitte” a tsz egyik traktorát. A gépipari technikum elvégzése után így egyenes út vezethetett volna a Gödöllői Egyetem gépészmérnöki karára, csakhogy első körben nem vették fel. Ezért a helyi állami gazdaságban gépszerelőként helyezkedett el, közben pedig a matematikai feladatgyűjteményt A-tól Z-ig bebiflázta, így egy évre rá már sikerült a felvételi az agráregyetemre. A diploma megszerzése után visszatért Devecserbe, ahol a helyi tsz gépüzemeltetési munkatársaként újfent a traktoroké lett a főszerep az életében. A szövetkezet 1984-ben – kiváltandó a szétszórt telephelyeket – központi javítóbázis kiépítésébe kezdett, majd annak vezetésére Tornai Tamást kérték fel. Ott azonban nem maradhatott sokáig, mivel a devecseri tsz megüresedő ipari alelnöki posztjáért elkerült a szeretett traktor mellől.
| Tornai Tamás |
51 éves, a Gödöllői Egyetem gépészmérnöki karának elvégzése után a devecseri tsz-ben helyezkedett el, ahol az alelnökségig vitte. Amikor nem választották meg tsz-elnöknek, előbb egyedül, majd több korábbi szövetkezeti taggal együtt vállalkozást alapított, később ez nőtte ki magát a Somló-csoporttá.
Felesége pedagógus Devecseren, két lánya közül a nagyobbik angoltanárnak tanul, a még csak érettségire készülődő kisebbik pedig kereskedelmi ambíciókat dédelget.
Hobbija a kártyázás baráti körben, ezenkívül borászkodik, kertészkedik és olvas. |
|
A tsz-vezetői élet napfényes oldalából azonban már nem sok szépség jutott számára, néhány hónap alatt ugyanis a szövetkezet felvevőpiacainak nagy része összeomlott. Ettől kezdve nem kellettek a lakatosműhely által gyártott permetezőgép-tartályok a szovjeteknek, a Kiskunhalasi Ruhagyár sem tartott igényt többé a varroda által gyártott pulóverekre, csak a faipari üzemnek maradtak – úgy, ahogy – megrendelői. A felszámolás alternatívájaként csak a külföldi terjeszkedés maradt. Ekkortájt azonban még élt a külkereskedelmi monopólium, ráadásul Devecserben csak egy kurblis telefon képviselte a telekommunikációt, ezért Tornai Tamás felutazott Budapestre, keresett egy telefonfülkét, és a telefonkönyvből sorra végighívta a külkereskedelmi cégeket. Hamarosan egymásra is találtak az első nyugati partnerrel, amelynek pehelypaplan-huzatokat gyártottak a varrodában. Később, 1989 után, már az egyik üzleti partner hozta a másikat.
Közben azonban itthon is változások érlelődtek, minden tag vitte volna ki a részét a tsz-ből, az ekkor tartott elnökválasztáson pedig Tornai Tamás már alulmaradt. Az önállósodás jegyében ezért családi kölcsönökből létrehozta a ruházati termékek exportjával és gyártásával foglalkozó Milde Kft.-t. Időközben azonban a régi tsz-tagok egy része megkereste az újdonsült ügyvezetőt egy új szövetkezet alapításának az ötletével. A régi tagok 13 százaléka 1991-ben megalapította a Somló Coop Szövetkezetet, Tornai Tamás elnökletével.
A szövetkezet – már akkor is széles – tevékenységi köréből az egyik különösen dinamikus fejlődésnek indult: a „bigbag”-ek, azaz nagy ipari zsákok gyártása. Kezdetben négyen készítették a zsákokat, három hónap múlva negyvenen, fél évvel később pedig már nyolcvanan. A további növekedéshez azonban helyre is szükség lett volna. Ehhez a szövetkezeti vagyonfelosztás során rájuk sózott romos tehenészeti épületek szinte kínálták magukat, felújításukra azonban önerőből képtelen volt a szövetkezet. A segítség megint csak külföldről jött, egy osztrák és egy holland befektető személyében, így alakult meg a Somló-Zsák Kft. a két külföldi 30-30, valamint a Somló Szövetkezet 40 százalékos tulajdonrészével, a tehenészeti telepet ugyanis rendkívül magas értéken sikerült apportálni a kft.-be.
 |
A zsákgyártás időközben olyannyira felfutott, hogy újabb és újabb gyártósorokat kellett kifejlesztenie a cég lakatosainak, akiknek ez olyan jól sikerült, hogy az évek során külföldre – Mexikóba, az Egyesült Államokba, Kanadába, Törökországba, Belgiumba, Ausztriába – is kerültek a „Somló-féle” zsákgyártó gépekből.
Még a vagyonelosztás során – a tehenészeti telep mellett – a Devecseri Agrokémia Kft. résztulajdonához is hozzájutottak, idővel pedig a Somló-Coop lett a növényvédő szerek és műtrágya forgalmazásával foglalkozó cég fő tulajdonosa. Szépen növekedett a textilipari tevékenység forgalma is, egészen 2001-ig, azóta viszont a kínai dömping miatt inkább csak stagnál. A gyártás egy részét ezért ki is helyezték az olcsóbb munkaerejű Ukrajnába.
PANZIÓ, ÜLTETVÉNY, PINCE. A rohamosan szélesedő tevékenységi körnek és a sok külföldi partnernek köszönhetően rengeteg látogató is érkezett a devecseri cégcsoporthoz, őket pedig el kellett szállásolni. Így került kapcsolatba Tornai Tamás a Somló-hegyen panziót működtető AT-Tours Kft. vezetőjével, aki viszont szabadulni szeretett volna a panziójától. Tornai a számára vonzó eladási ajánlat beérkezése után némi hezitálással be is adta a derekát, és a Milde Kft.-n keresztül megvásárolta a panziót, amelyhez 14 hektár szőlő is járt a Somlón. Az ültetvényt mára 50 hektárra növelték, ehhez pedig már dukált egy saját pincészet létrehozása is.
| A Somló-csoport |
| •AT-Tours Kft. (100 százalékban Tornai Tamás tulajdona)•Beregtex Kft. •Devecseri Agrokémia Kft.•DGA Kft.•”Egyesült Hatok” beszerzési társaság•Gulács-Fém Kft. (hamarosan a tulajdonukba kerül)•Habselyem ‘98 Kft.•Hungaro-Chips Kft.•Kárpát-Pack Kft.•Maport Kft.•Milde Kft. (100 százalékban Tornai Tamás tulajdona)•Somló Coop Kft. (72 százalékban Tornai Tamás tulajdona) •Somló Zsák Kender-Juta Kft.•Somló-Fa Kft.•Somló-Textil Kft.•Tetsa As •Tisza-Textil Kft.•Vicenter Kft. |
|
Az eseménytelen életűnek éppenséggel nem nevezhető cégcsoportnál a következő fordulatot a bigbagekhez alapanyagot beszállító, fővárosi Kender Juta és Politextil Rt. csődközeli helyzete hozta. Mivel alapanyagra szükség volt, ráadásul az rt.-nek egy értékes Váci úti ingatlana is volt, a Somló-Coop és a Somló-Zsák holland tulajdonosa az rt. megvásárlása mellett döntött. Ehhez 1997-ben 375 millió forintra volt szükségük, amelyből 300 milliót az üzleti tervet ígéretesnek találó ABN Amro Bank nyújtott, hitel formájában. Némi töprengés után végül is a Váci úti ingatlant értékesítették. Nagyobb fejtörést okozott, mi legyen az rt. szövetgyártó kapacitásával. Végül azt is eladták, gondolván, majd úgyis könnyedén be tudják szerezni a szükséges alapanyagokat. A gépsorokat azonban az új tulajdonos Írországba szállította, így jelentős gyártókapacitás esett ki a térségből, aminek következtében növekedtek az alapanyagárak. A rossz döntésből okulva 2002-ben vásároltak a törökországi Rodostóban egy szövetgyártó üzemet, sőt azóta már ott is készülnek bigbagek, így a cégcsoport 2,5 millió zsákot gyárt évente; ez az európai össztermelés 5 százaléka.
A Somló-csoport legújabb „lábát” a saját fejlesztésű alma chips adja, ennek előállítására hozta létre a Somló-Coop és a chips kifejlesztője, Mátyás László a Hungaro-Chips Kft.-t. „Együtt voltunk katonák, együtt jártunk egyetemre” – világítja meg Mátyás László, a cég ügyvezetője, hogy barátságból született az üzleti kapcsolat. Ő „demokratikus vezetőként” jellemzi Tornai Tamást, ami alatt azt érti, hogy elvárja – egyúttal figyelembe is veszi – alkalmazottai, üzlettársai elképzeléseit, ötleteit.
A gyártás első tapasztalatai biztatóak, ugyanis 2004-re már lekötötték a teljes kapacitást. „A Távol-Keleten készítenek ugyan hasonló technológiával gyümölcs-chipset, de Európában egyelőre ez az egyetlen ilyen gyár. Néhány év alatt szeretném megnégyszerezni a kapacitást” – jelzi Tornai Tamás, hogy pár év múlva már nem csak „zsák-nagyhatalom” lehet Devecser.
