 |
Meglehetősen nagy ingadozásoknak van kitéve a központi költségvetés jegybanknál vezetett számlája, a kincstári egységes számla (KESZ). Tavaly például a napi átlagos állomány 290 milliárd forint volt, de igen tág határok között, 50 és 568 milliárd forint között mozgott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt. közlése szerint. Az idén pedig, július 9-én, ha negyedórára is, de megesett: teljesen kiürült a kincstár, a pénzügyminisztériumi magyarázat szerint egy késedelmesen beérkező fizetés miatt. A jegybanki adatok szerint a kormányzati forintbetétek október végi, 441 milliárdos állománya a múlt hónap végére 224 milliárd forintra apadt, ami nyilvánvalóan összefügg a 250 milliárdos, november havi rekord deficittel is.
Hogy elejét vegyék a hullámzásoknak, a jövő évtől bevezetik az állam likvid pénzeszközeivel való aktív gazdálkodás rendszerét – tájékoztatott az ÁKK. Erre az államháztartási törvény módosítása teremt lehetőséget. Az eddigi felfogás az volt, hogy a finanszírozás a lehető legkisebb költséggel járjon: éppen elég a tetemes adósság menedzselése, nincs szükség arra, hogy a tetejében még halmozza is a kincstár a nála levő pénzt. A költségminimalizálás mellett azonban lényeges a biztonságos finanszírozás, a megfelelő tartalékok képzése. Jelenleg a számlaállományt úgy próbálják minimalizálni, hogy a hónap végére meghatározott szint elérését tűzik ki célul. Jövőre ehelyett az optimálisnak tekintett szintet veszik alapul, és arra törekednek, hogy a tényleges állomány ettől plusz-mínusz 50 milliárd forinttal térjen csak el.
Az ingadozások kisimítására többféle technikát vetnek be. Az egyik a likviditási diszkontkincstárjegyek kibocsátása, amelynek keretében 3 hónaposnál rövidebb hátralevő futamidejű jegyeket dobnak piacra (a már forgalomba lévő sorozatokra történő rábocsátással). Sűrítik az államkötvény-visszavásárlásokat (lehetőleg a legföljebb egy év múlva lejáró papírokat bevonva). Ezenkívül az ÁKK – rövid futamidejű, rugalmas eszközként – bevezeti az aktív és passzív repót, egyhetes és egynapos lejárattal. A határidős visszavásárlási kötelezettséggel járó állampapír-eladási ügyletekbe az elsődleges állampapír-forgalmazókat kívánják bevonni üzleti partnerként.
A központi költségvetés adóssága 2003 végén 10 ezer 500 milliárd forint lesz, vagyis némelyest apad az október végi, 10 ezer 703 milliárdos állományhoz képest – jelzik előre az ÁKK-nál. Jövőre az államháztartás finanszírozási igénye 890 milliárd forintra rúg – ekkora a célul kitűzött pénzforgalmi hiány, 117 milliárddal nagyobb az európai statisztikai számbavétel alapján számított előirányzatnál. (A különbséget, mint arról korábban beszámoltunk, két lényegyes tényező okozza. Egyrészt az államháztartásba, az uniós csatlakozás miatt fáziskéséssel befolyó import-áfa, másrészt a költségvetési szférában az idei év után fizetett, a jövő év után nem fizetett 13. havi illetmény elszámolása.)
 |
A hiányfinanszírozás szerkezete lényegesen változik, az eredeti tervekhez képest 1 milliárd euróval több devizakötvényt kívánnak értékesíteni a nemzetközi piacokon, miközben idehaza csökken a forintpiaci állampapír-kibocsátás (lásd még cikkünket a 14-15. oldalon). A bruttó forintpiaci értékesítés az idei 5847 milliárd forintról 5434 milliárdra csökken, az így nyert forint nagy részét azonban a lejáró papírok visszafizetésére fordítják. Így nettóban az állampapír-kibocsátás az idei 1348 milliárdról 420 milliárd forintra apad. A kibocsátandó papírok lejárati szerkezete is számottevően módosul. Az éven belüli lejáratúak a bruttó értékesítésnek növekvő részét, 74 százalékát teszik ki ugyan jövőre (az idei 66 százalékkal szemben), ám ezeknek lejárata (visszafizetése) így is meghaladja majd a kibocsátást. Így e papírok állománya 200 milliárddal csökken, miközben az ötéves vagy hosszabb instrumentumok menynyisége 600 milliárd forinttal nő a jövő év folyamán – tervezi az ÁKK Rt.
