Kései regulák

Idénymunkások. A mezőgazdaságban még nem nagyon érezni a változást.

Melegben indul be a hűtőgépszezon – osztja meg lapunkkal iparága kulisszatitkait Takács János, az Electrolux-Lehel Kft. vezérigazgatója. A termék szezonális volta miatt a cég 3600 fős személyi állománya május és október között 4000 fölé duzzad. „A szezonális igényeket a vállalat munkaerő-kölcsönzéssel oldja meg, amely egy rugalmas, költségkímélő, valamint az adminisztrációs teendőket is számottevően csökkentő módszer. Ráadásul a betanítási idő is egyre rövidebb, ugyanis sok a régióból évről évre visszatérő munkatárs” – ecseteli a kölcsönzött munkaerő előnyeit a vezérigazgató.

Az effajta alkalmazás hasznát kevés cég ismeri fel. Magyarországon a kölcsönzött munkaerő aránya a teljes munkavállalói létszámhoz képest csupán 1-2 százalékos, míg Nyugat-Európában 3-5, az Egyesült Államokban pedig 8-10 százalék. „Az arány az uniós csatlakozást követő években hazánkban is 3-5 százalékosra nőhet” – mondja Szabó Tamás, a két cég egyesüléséből a közelmúltban létrejött Trenkwalder-Multiman Group ügyvezető igazgatója. Szerinte rövid időn belül itthon is a nemzetközi vállalati kultúrákra jellemző gondolkodásmód válik meghatározóvá, amelybe már beépült a kölcsönzés.

FEKETÉZŐK. A munkaerő-kölcsönzés a multinacionális cégek betelepülésével vert gyökeret nálunk. Mivel a termelő cégek Budapesten és környékén, Nyugat-Magyarországon, illetve az autópályák mentén húzták fel üzemeiket, itt volt igény alkalomszerű vagy hosszabb távú bedolgozókra. „A munkaerőt feketén közvetítők napja akkor virradt fel, amikor ezeken a területeken elfogyott a munkáskéz” – mondja Győrfi György, a svájci székhelyű Adecco ügyvezető igazgatója. E cégek Kelet-Magyarországon élő dolgozókkal pótolták a hiányt, s aktivitásukkal rengeteg embert juttattak kenyérkeresethez, nem sajnálva a pénzt a Kelet- és Nyugat-Magyarország közti távolság leküzdésére. „Sajnálták viszont a dolgozók elszállásolására, ami embertelen lakhatási körülményekben mutatkozott meg” – teszi hozzá az ügyvezető. Az alacsonyan tartott bérekkel és az államkasszát komolyan megkurtító járulék-nemfizetéssel sikerült felvirágoztatni a munkaerő-kölcsönzés feketekereskedelmét. Ez becsült adatok szerint 2000-ben túlszárnyalta a 10 milliárd forintot.

Az állam részéről – sokak szerint későn jött – jogi szabályozás volt a válasz. A tisztulás 2001 óta tart. A munka törvénykönyve ugyanis csak ekkor szabályozta a tevékenységet, amire addig a normál alkalmazás feltételei voltak az irányadóak. Az új regulák szerint a munkáltatót megillető jogokat és kötelezettségeket immár a kölcsönadó és a kölcsönvevő – megállapodásuk szerint – megosztva gyakorolja. A kölcsönvevő felelősségi körébe tartozik a munkarend, a túlmunka vagy a pihenőidő betartása. Ugyanakkor a munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönadó gyakorolhatja.

„Érdekes fejlemény, hogy a munkavégzés során a munkavállalónak okozott kárért a kölcsönvevő és a kölcsönadó egyetemlegesen felel. Ha a munkavállalónak a munka hevében például eltörik az órája, az anyagi kár rendezése elvileg a kölcsönvevő érdekköre. A munkavállalónak azonban lehetősége van mérlegelni, és attól kérni kártérítést, amelyik féltől akarja” – mondja Győrfi György. Szerinte a szabályozás egyelőre nem segíti kellőképpen az ágazatot, s ez igaz lesz mindaddig, amíg a törvényben nem tisztáznak néhány olyan alapvető dolgot, mint a próbaidő vagy a kártérítés kérdése.

„Hónapról hónapra tisztul a helyzet, de még mindig számottevő a munkaerő-kölcsönzés feketepiaca” – véli Szabó Tamás, aki szerint a törvény hatására a multinacionális cégeknél gyorsan szorul vissza a fekete alkalmazás, a mezőgazdaság és az építőipar területén azonban egyelőre kevéssé érezhető a változás. Még mindig sok cég jogosulatlanul végzi kölcsönző tevékenységét, a bért feketén vagy szürkén fizeti, szerződést ugyan köt a munkavállalókkal, de nem a teljes összegről. A jogtiszta cégek Szabó Tamás szerint onnan is felismerhetőek, hogy komoly adminisztrációs és pénzügyi háttérrel rendelkeznek. Sokszor nekik kell hitelezniük a bért és a járulékokat, hiszen ezeket a tárgyhót követő hónap 10., illetve 12. napjáig ki kell fizetni, míg a kölcsönvevő utalása gyakran 30-60 napos fizetési határidővel történik.

KÖLCSÖNBŐL AJÁNDÉK. A piac egyéb fő trendjeit tekintve a törvénykezés nem idézett elő változást. Eszerint még mindig inkább a nemzetközi cégek veszik igénybe a kölcsönmunkaerőt. Fizikai kategóriában továbbra is a betanított munkások, a szakmunkások, illetve a targoncások a legkelendőbbek. A nem fizikai munkakörök közül pedig a recepciósok, asszisztensek, adatrögzítők, ügyfélszolgálati munkatársak. Megmaradt az a tendencia is, amely szerint a kölcsönzött munkaerőből gyakran főállású munkatárs lesz. „Ha 2-3 hónap után történik az átvétel, sikerdíjat kap a kölcsönző cég, ha pedig 1 év elteltével, akkor ingyenesen adjuk át alkalmazottunkat” – mondja Győrfi György.