Tizedelés

Horn Gyula ex-miniszterelnök annak idején egy órával a hivatalos sajtótájékoztató előtt személyesen kereste meg a szakszervezeti vezetőket, s jelentette be nekik, hogy bevezetik a Bokros-csomagot. „Így legalább nem a tévéből és a lapokból szereztünk róla tudomást, mint most” – kommentálja a 10 százalékos létszámleépítés hírét Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke. „Ha ezt megcsináljuk, akkor a rendszerváltozás óta a legnagyobb átalakítást hajtjuk végre” – kommunikálta ezzel szemben a döntést büszkén Medgyessy Péter, aki a múlt hét szerdai bejelentés óta több fórumon is hangsúlyozta: a kabinet eltökélt a reformok végigvitelében. A kormányfő szavai szerint a cél nem a közigazgatás szerkezeti átalakítása, hanem egy jobb, gyorsabb és korszerűbb szolgáltatás kialakítása az állam részéről. Dicséretes kezdeményezés – a Figyelő hasábjain is többször megírtuk már ennek a lépésnek a szükségességét. A gond ismét csak a megvalósítással van, annak részletei ugyanis még meglehetősen homályosak. Még maguk az érintettek sem látnak tisztán.

DERÜLT ÉGBŐL. Ami eddig tudható: 8 ezer fő távozik jövőre 19 miniszteriális szervezettől, és az ezekhez tartozó 79 háttérin-tézményből, elsősorban a fiatal, valamint a nyugdíjas korú köztisztviselők köréből. E rétegeknek kell ugyanis a legkevesebb végkielégítést fizetni. A kormány számításai szerint az elbocsátásokkal jövőre 20 milliárd forinttal kevesebb bért kell átutalnia a Pénzügy-minisztériumnak (PM). Azt azonban még nem tudni, hogy az egyszeri végkielégítések mekkora összeggel terhelik majd a 2004-es büdzsét – szakértők szerint e kötelezettségek az első évben akár deficitessé is tehetik az intézkedéssorozatot. Háttérszámításokról, az elbocsátás szakmai szempontjairól, levezényléséről ugyanis egyelőre semmit nem lehet tudni, már csak azért sem, mert maga a puszta hír is „derült égből villámcsapásként” érte az érdekképviseleti szervezeteket. A PM sajtóosztályán elismerték: a leépítések anyagi vonzataival kapcsolatos számítások most készülnek. (A kormány lapzártánk után vitatja meg a kalkuláció eredményét.)

Bár a múlt hét végén több szaktárca is jelezte, hogy végrehajtja az intézkedést, még az sem dőlt el, hogy valamennyi minisztériumra egységesen vonatkozik-e a 10 százalékos mérték. Az állami szféra „lebontása” ráadásul a tervek szerint nem áll meg a minisztériumoknál. László Csaba pénzügyminiszter bejelentette: a közszféra egyéb területein a jövő évi költségvetés tervezésénél 6 százalékos létszámcsökkentést vettek alapul. Pontosabban 6 százalékos nominális béremelést javasolnak, a bérek kifizetésére szánt összeget a PM azonban nem emelné jövőre – azaz a fizetésemelést az érintett szervezetek a létszám lefaragásával tudják csak kigazdálkodni. A közalkalmazottakkal, szolgálati jogviszonyosokkal együtt így összesen 53 ezren távoznának az összesen 820 ezer főt foglalkoztató közszférából.

ENNYI NEM ELÉG? „Ez példátlan mértékű leépítés, éppen ezért nem lenne szabad indulatból hozzáfogni!” – vallják szakmai körökben. Már csak azért sem, mert a Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatalának vezényletével éppen ezekben a hetekben kezdődik meg a közszféra objektív átvilágítása. Az érintettek ettől a felmérésétől várják, hogy kiderüljön, a feladatokhoz mérten hol mutatkozik többlet munkaerő, illetve hiány. A Figyelő úgy tudja, az átvilágítás a mai napig nem kezdődött meg, így nem állnak rendelkezésre egzakt számok az optimális létszámról.

A létszámfelmérést egyébként a SZEF is javasolta, mégpedig a munkaügyi tárca vezetőjének, miután a versenyszféra több képviselője – köztük Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetsége, valamint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – is felvetette, hogy versenyképessége növelése érdekében az országnak kisebb, de „ütőképesebb” apparátust kellene működtetnie.

Igaz, ők a most bejelentettnél is jóval drasztikusabb, 200 ezer fős kurtítást javasoltak. Viszont elvárnák, hogy az így elért megtakarításokat a vállalkozói terhek csökkentésére fordítsa a kabinet. A közszolgálati reform kormánymegbízottja, Vadász János azonban világossá tette, hogy nem ért egyet a vállalkozói szervezetek súlyos létszámcsökkentési indítványával, ezt ugyanis az európai példák nem igazolják.

Az állam karcsúsításának nyilvánvalóan csak úgy van értelme, ha tartósan létrejön egy kisebb létszámmal, és hatékonyabban működő apparátus. Egyes hírek szerint azonban a tárcák már most arra készülnek, hogy feladataik egy részét általuk alapított, gazdasági társaság formájában működő közhasznú társaságokhoz szerveznék ki. Emlékeztetőül: a Bokros-csomag következtében 1995-1996-ban 15 ezer álláshelyet szüntettek meg – ezek közül 5 ezer betöltetlen volt -, ám két-három év múltán visszaállt az eredeti rend, addigra szépen felduzzadt az apparátus. „Az elbocsátásokkal együtt nem csökkentették a feladatokat, ezért újra növelni kellett a státuszok számát” – emlékeztet a SZEF elnöke.