Kétéves, viszonylag egyszerű, ezért könnyen megvalósítható intézkedéssorozattal be lehetne indítani a magyar gazdaság motorjait – kezdte a Kilábalás című tanulmány második, programadó részének ismertetését Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere.
A magyar gazdaság strukturális bajait bemutató első rész után a program szerzői most azt ígérik: több százmilliárd forint átcsoportosításával az inaktívaktól a gazdaságilag aktívak irányába meg lehet változtatni a gazdasági ösztönzőrendszert úgy, hogy egyre jobban megérje dolgozni. A lépések ráadásul a munkavállalóknak nem fognak fájni, sőt: 3 millió dolgozó nettó jövedelme már jövőre 20 százalékkal emelkedhet, ha a költségvetés készítői megfogadják tanácsaikat.
A gazdag nyugdíjasok és a támogatásból élők veszítenek
A takarékoskodás folytatását javasolja az Oriens, de gyökeresen eltérő szerkezetben. Mint azt Vojnits Tamás, a cég partnere elmondta, 2009-ben 700 milliárd forintot, 2010-ben pedig 1050 milliárd forintot takaríthatna meg számításaik szerint a büdzsé az állami alkalmazottakon, a nyugdíjrendszer módosításával és a vállalati-, valamint a családtámogatások megkurtításával.
Az adórendszer később ismertetendő átalakítása (a munkaadók terheinek érdemi csökkentése) nyomán az állami alkalmazottak változatlan bruttó keresetek mellett számított bére átlagosan 20-30 százalékkal is emelkedhetne, ami Vojnits szerint lehetővé tenné az állam szolgálatában állók bérének 2 éves befagyasztását. Ezen az Oriens számításai szerint 2009-ben 310 milliárd, 2010-ben pedig már 510 milliárd forint spórolható meg.
A program kidolgozói érdemben hozzányúlnának a nyugdíjrendszerhez is: a mostani svájci indexálást inflációkövető nyugdíjemelési rendszer váltaná, ami kirekesztené a nyugdíjasokat a GDP-növekedés előnyeiből, mondván: a bővülésből az részesedjék, aki munkájával tesz is érte – mondta Holtzer Péter, az Oriens partnere. Ezen túl elkerülhetetlennek tartják a rendszer igazságosabbá tételét, vagyis azt, hogy hosszabb szolgálati idő után több nyugdíj járjon – most a korkedvezménnyel nyugdíjba vonulók, vagy a rokkantnyugdíjasok aránytalanul magas járandóságot kapnak azokhoz képest, akik „csak” öregségi nyugdíjukat élvezhetik. Az Oriens tanulmánya ezeket az igazságtalanságokat csak a nyugdíjrendszeren belül tartja kiküszöbölhetőnek, vagyis egyes nyugdíjas rétegek pénzét mások rovására növelnék. Holtzer szerint 2010-től a nyugdíjkorhatárt is emelni kell, kétévente egy évvel. A változtatások jövőre 90 milliárddal, két év múlva pedig 230 milliárddal javítanák a büdzsé egyenlegét.
Vojnits Tamás javaslatot tett a családi pótlék jövedelemkorláthoz és munkához kötésére is: előbbi 3,6 millió forint volna, vagyis aki ennél többet keres, az nem kapna családi pótlékot. A többiek a juttatás felét alanyi jogon kapnák – amennyiben gyermekeik járnak iskolába –, másik felét pedig adókedvezményként vehetnék igénybe, vagyis csak akkor, ha legálisan dolgoznak. A rendszertől a közgazdászok egyrészt azt várják, hogy többen a munkát választják a segély helyett, másrészt azt, hogy a büdzsé 2009-ben és 2010-ben egyaránt 80 milliárdot spórol.
A Kilábalás című tanulmány szerzői évente 80 milliárd forinttal csökkentenék a munkaerő-piaci programokra fordított kiadásokat, mondván, a járulék- és adócsökkentésnél nincs jobb foglalkoztatottság-növelő eszköz, ezen túl pedig – hasonló logika mentén – 2009-ben 140, 2010-ben pedig 150 milliárd forinttal mérsékelnék a cégeknek nyújtott közvetlen állami támogatások összegét.
A program készítői szerint mindezeken túl néhány százalékpontos áfakulcs-emeléssel és a jövedéki adó növelésével lehetne javítani a büdzsé bevételi oldalát.
A dolgozók és a munkáltatók sokat nyernek
A megspórolt pénz egészét, 1000 milliárd forintot az élőmunka terheinek csökkentésére költené az Oriens programja – mondta Barabás Gyula, az OTP ügyvezető igazgatója, a tanulmány egyik szerzője. Közelebbről: a kiadáscsökkentések összege 700, a munkát nem terhelő adók (áfa, jövedéki) emeléséből befolyó pénz pedig 300 milliárd forint lehetne.
A 1000 milliárdból 275 milliárd forintnyi szja-csökkenés volna, összesen 20 milliárddal mérséklődhetne a munkavállalók járulékterhe, és 705 (!) milliárddal a munkáltatók adóterhe.
Radikálisan átalakítaná az szja-rendszert az Oriens javaslata. A minimálbért, a bérminimumot, az evát, az ekhót és minden szja-kedvezményt eltörölnének – néhányat haszontalanságuk, néhányat igazságtalanságuk okán. Helyettük új, háromkulcsos szja-t és minimális járulékszintet vezetnének be. A három szja-kulcs 9, 18 és 36 százalékos lenne, az alsó sáv jövőre 170 ezer forintos havi jövedelemig tartana, a középső 170-270 ezres jövedelemnél lépne be, míg a legmagasabb kulcs 2009-ben 270 ezertől, de 2010-től már 500 ezer forinttól volna érvényes. A dolgozókat az szja-n túl havi 10 ezer forintos minimális egészségügyi járulék és 20 ezer forintos minimális nyugdíjjárulék terhelné.
Barabás Gyula szerint az általuk modellezett adórendszer a havi bruttó 70-270 ezres keresetű, csaknem 2,5 millió fős réteg számára hoz hatalmas változást: az ő nettó jövedelmük az átlag közelében akár 20-30 százalékkal is nőhet, miközben foglalkoztatóik az első évben 17, a másodikban pedig több mint 20 százalékkal fizetnének kevesebb bérterhet. Ezzel a közgazdász szerint teljesülhetnek legfontosabb céljaik: nőhet a foglalkoztatottság, mérséklődhet az adóelkerülés, és a hazai kis cégek is legális, növekedési lehetőséget jelentő üzleti modellekre állhatnak rá.
Az EU-s pénzek nem számítanak
A programban miért nem szerepel az uniótól érkező milliárdok növekedési hatása? – kérdeztük Barabás Gyulát. A nemzetközi tapasztalatok szerint az ilyen támogatások elenyésző mértékben tesznek hozzá a növekedéshez, ráadásul előfordul, hogy többet ártanak, mint amennyit használnak. Rossz struktúrákat konzerválhatnak, sőt egész szektorokat is tönkre tehetnek, ha ott hatásukra például átmenetileg megnőnek a bérek, amik azután tartós versenyhátrányt jelentenek – válaszolta.
Csak együtt van értelme
Az Oriens által javasolt program csak akkor valósítható meg sikeresen, ha három fő elemét – a költségvetési kiadások lefaragását, a munkát terhelő adók radikális csökkentését és a munkakínálat élénkítését – egyszerre kezdi el a kormány – hangsúlyozták többször a közgazdászok. Kiemelték azt is, hogy számításaikat konzervatív módon végezték, vagyis sem 2009-ban, sem pedig 2010-ben nem számoltak a foglalkoztatottság bővülésével, vagyis az ebből befolyó többletadókkal sem.
Koncepciójuk szerint az első két évben a megtakarításokat azonnal adócsökkentésre kell fordítani, vagyis számításaik szerint a GDP-arányos nagyjából 4 százalékos hiány megmarad, pont azért, mert tartható szintet jelent.
Orbán Krisztián szerint programjuk kulcseleme különös módon a hit, vagyis az, hogy sikerül-e az emberek várakozásait tartósan befolyásolni; elhiszik-e, hogy az új ösztönzőrendszer nem átmeneti, tehát érdemes hozzá alkalmazkodni és arra új életstratégiát kidolgozni. Amennyiben mindez megtörténik, a gazdasági növekedés már jövőre 1,2 százalékponttal gyorsulhat, a deficit pedig 0,7-0,8 százalékponttal csökkenhet, és az állam elől eltitkolt mintegy 1000 milliárd forint tizede „kifehéredhet”.
Orbán Krisztián, aki a tanulmánytól azt várja, hogy a közéleti diskurzus részévé válik az általuk javasolt, koherens gazdasági program, optimista: „A legjobb stratégia az, ha hazád növekedésére spekulálsz” – idézte az amerikai J. P. Morgan befektetési bankár 150 éves mondását.
