Stabil 10 százalékos mínuszban van a BUX délután 4 óra után, az OTP mínusz 7 százalékon áll a nyitáshoz képest, 3530 forint az árfolyama – hiába nyilatkozott a pénzügyminiszter és az OTP vezére, hogy nem tervezik a cég államosítását, egyelőre nem tért vissza a befektetők bizalma. A pletykának – ha hihetünk Veresnek – csak annyi alapja volt, hogy kormány felajánlotta az OTP-nek a bankközi hitelek garanciáját, ám ezzel a bank nem kívánt élni.
Semmi különös, itt a válság
Esett a Mol is 15 százalékot, s hasonló mértékben esett a korábban osztalékrészvénynek gondolt Magyar Telekom, s 10 százalékot esett például a defenzív menekülőpapírnak gondolt Émász is. Közvetlenül zárás előtt egyes részvények árfolyamát mintha csak fölrántották volna.
A forint volt pénteken a 270-es szint fölött is, délután fél ötkor éppen a 260-as szint alatt tartózkodott. A világ vezetői tőzsdéi a reggeli szakadás után ugyancsak 8-10 százalék körüli tartós mínuszba kerültek.
Nem történik semmi különös, megérkezett a válság – kommentálta a piaci történéseket Keszeg Ádám, a Raffaisen makroelemzője. A zuhanó indexek utalnak a reálgazdasággal kapcsolatos drámaian pesszimistává vált várakozásokra – ennyiben érintik a dermesztő grafikonok a mindennapok emberét – magyarázta az elemző.
A kutya és a tőzsde
A tőzsde és a reálgazdaság kapcsolatát gyakran hasonlítják a pórázon sétáltatott kutya és a gazdája kapcsolatához. A kutya időnként előreszalad vagy lemarad – kapcsolatban van a gazdája mozgásával, de a kutya helyzetéből mégsem lehet egyértelműen következtetni a gazda helyzetére.
A metaforánál maradva, a póráz meglehetősen hosszú a tőzsde és a gazdaság viszonylatában, jócskán lemaradhatnak a tőzsdeindexek a gazdaság valós kilátásaitól a befektetők megalapozatlan pesszimizmusa miatt. Mindez természetesen fordítva is igaz, a túlzott optimizmus ugyancsak eltávolíthatja a valóságtól a részvényárfolyamokat.
Bár a befektetők várakozása drámaian romlott, semmi nem derült ki, ami ne lett volna korábban tudható. A hitellehetőségek szűkülése, drágulása, a világgazdasági recesszió: mindezek már ismert tényezők – mondta az elemző.
Stabilabb még a forint a pezónál
A forint változékonysága nem egyedi, ha a feltörekvő piacok devizáit egyenként megnézzük. Sőt, például a forint most is stabilabb, mint a mexikói pezó – említette biztatóan az elemző. Ennek bizony akár örülni is lehet, ha egy tekintélyes elemző cég Venezuelával együtt említi Magyarországot a bankrendszer kockázatossága szempontjából.
A forint egy-két hónapig még valószínűleg széles sávon belül fog mozogni, de év végére beállhat a 245-es szint alá – prognosztizálta az elemző. Ebben az esetben az átmeneti forintgyengülés az infláció szintjére sem lenne hatással.
Az elemző szerint az magyar állampapírpiac pangásának oka a befektetők elfordulása a feltörekvő országoktól: jelenleg csak a fejlett országok államkötvényeit tartják biztonságosnak.
Az OTP rátett egy lapáttal
A magyar tőzsde és a forint is áldozatul esett a pesszimista nemzetközi hangulatnak, amire még az OTP körüli pletykák „rátettek egy lapáttal” – vélte Kuti Ákos, a Cashline elemzője. Kuti Ákos nem tartja szerencsésnek Veres bejelentését, hogy módosul a nyugdíjpénztári befektetési szabály: hétfőtől a nyugdíjpénztárak korlátlan mértékben tarthatják pénzüket állampapírokban.
Bár ez egyfelől támaszt adhat a pangó államkötvénypiacnak, másfelől ha a pénztárak ezt abból finanszírozzák, hogy rászórják a részvényeiket a piacra, azzal csak a pánikot és az árfolyamok esését fokozzák. Jókor jött viszont Veres bejelentése a betétek 100 százalékos garantálásáról, így legalább bankpánikot nem váltottak ki az OTP körüli pletykák.
miért baj a forint gyengülése és változékonysága?
A tartós forintgyengülés az inflációs cél elérését nehezíti meg, mivel a dráguló import révén növekszik az általános árszínvonal. Ennél is nagyobb baj az árfolyam a változékonysága, mivel ez növeli a vállalkozásoknál az üzletkötések kockázatát.
Vannak ugyan technikák az árfolyamkockázat kivédésére, ám ezeket a kisvállalkozások nem mindig ismerik, használják, s a bankok jelenlegi helyzetében nem is feltétlenül elérhetők jó kondíciókkal ezek a termékek.
Ami természetesen azt is jelentené, hogy realizálják a pénztárak a veszteségeiket – mármint a tagok veszteségeit – ám a pénztárak vezetői mindeddig azt mondták, hogy csak virtuális veszteségekről van szó, amiket nem realizálnak.
Pangó állampapírpiac
Az Economist már augusztusban arról írt, hogy a közép-kelet európai régióban a legnagyobb aggodalomra Magyarország ad okot, mert leginkább függ a régióban a nemzetközi tőkepiacoktól. Magyarország államadósságát ugyanis döntő részben külföldi befektetők finanszírozzák, így a források elapadása, drágulása húsba vágóan érinti a költségvetést.
Nem véletlen tehát Veres bejelentése, hogy hétfőtől a nyugdíjpénztárak korlátlan mértékben tarthatják pénzüket állampapírokban
Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára a FigyelőNet megkeresésére elmondta: a bejelentésből egyelőre nem világos, hogy kötelezettségről vagy lehetőségről van-e szó.
Amennyiben lehetőségről, minden pénztár nyilván át fogja gondolni, hogy alakítsa át stratégiáját, illetve egyáltalán átalakítsa-e. A szakember utalt arra, hogy a jelenlegi helyzetre nem a kapkodó részvényeladás a megfelelő válasz, de érdemben csak a jogszabály megismerése után fog nyilatkozni.
