A nyugdíjkorhatár-emelésen és a nyugdíjak indexálási szabályainak megváltoztatásán kívül komoly hatással volt a nyugdíjkiadásokra a korai nyugdíjazási lehetőségek szigorítása. Különösen látványos volt a módosítás a rokkantnyugdíjazás rendszerében – emlékeztet a portfolio.hu. 2000-hez képest több mint felére csökkent a rokkantságinyugdíj-megállapítások száma és a lakosságra vetített aránya.
Magyarországon 2011 januárjában a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő, a teljes népesség mintegy 30 százaléka volt. Ez 59 ezerrel, 2 százalékkal kevesebb, mint 2010 januárjában. A nyugdíjasok legnagyobb csoportját a korhatárt betöltött öregségi nyugdíjasok tették ki, számuk elérte az 1462 ezret. A korhatár alatti öregségi nyugdíjasok 238 ezren voltak. Rokkantsági nyugdíjakban 722 ezren részesültek, akiknek közel fele (47 százaléka) még nem érte el a rá vonatkozó időskori nyugdíjkorhatárt.
Ha a statisztikában – követve a nemzetközi gyakorlatot – a korbetöltött rokkantsági nyugdíjakat a magyar jogrendszer előírásaitól függetlenül átsoroljuk az öregségi jellegű nyugdíjak közé, (vagyis 2011 elején “csak” 334 ezer embert tekintünk rokkantnyugdíjasnak), akkor a közvélekedéssel ellentétben nem kiugróan magas a rokkantsági arány.
Ami az öregségi nyugdíjminimumot illeti, annak összege 2008 óta változatlanul 28 500 forint, értéke csökkent az elmúlt évtizedben mind a nyugdíjak átlagos szintjéhez, mind pedig a minimálbér, illetve a nettó átlagkereset összegéhez viszonyítva. A nyugdíjminimum az átlagellátás mintegy 64 százalékát tette ki 1990-ben, 2000-ben már csak a felét, 2011-ben pedig nem érte el az egyharmadát sem. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben mind a szociális segélyekre való jogosultságot, mind a segélyek színvonalát hozzá igazították – írja a portfolio.hu.
Ha többet szeretne tudni a nyugdíjváltozásokról, ide kattintson.
