Teljességgel alkalmatlan jelenleg a BÉT a tőkegyűjtésre – ezen a megállapításon alapul az egyik hazai blue chipként számon tartott Graboplast történetének várható új fejezete. Bajnai Gordon, a Wallis Rt. vezérigazgatója a múlt év végén még optimista volt: nem sokkal azután, hogy cége 25 százalékos részesedést szerzett a Graboplastban, azzal biztatta a befektetőket, hogy javulni fog a társaság részvényeinek tőzsdei szereplése. Az elmúlt hónapok tapasztalatai azonban szertefoszlották a börzét illető remények.
A múlt héten a Wallis többségi és a Graboplast menedzsmentjének kisebbségi tulajdonában lévő ABC Befektetési Társaság 1800 forintos áron nyilvános vételi ajánlatot tett a Graboplast részvényeire, tudatva, hogy céljuk a társaság tőzsdéről való kivezetése. Az alig egy éve még erőteljes növekedést ígérő ajánlattevők azzal igyekeznek meggyőzni a részvényeseket ajánlatuk elfogadásáról, hogy a győri társaság elkerülhetetlen terjeszkedéséhez szükséges tőkét a tőzsde állapota miatt lehetetlen lenne részvénykibocsátásból összegyűjteni, ezért az csak a társaság jelentős eladósodása mellett valósulhat meg.
A BÉT javaslatai• BEFEKTETŐK TÁMOGATÁSA
A részvények árfolyamnyereségére kivetett, a magánbefektetőket elriasztó adót 0 százalékra kell csökkenteni, de legalább a nyereséges és veszteséges tételek összevonása szükséges.
• MENEDZSEREK ÉRDEKELTSÉGE A vállalatvezetők érdekeltebbek lennének a tőzsdei megjelenésben, ha csökkentenék a vezetői részvényopciók 40 százalékos elvonási kulcsát.
• KOCKÁZ ATITŐKE- AL APOK SZ ABÁLYOZÁS A Újra kell gondolni a kockázatitőke-alapokról elfogadott, ám a gyakorlatban szinte nem alkalmazott törvényt, hiszen nyugaton ezek a társaságok „viszik” tőzsdére a legtöbb induló vállalkozást.
• CÉGEK CSÁBÍTÁS A A Széchenyi-terv keretein belül támogassák a cégek parkettre jutását. A tőzsdén jegyzett társaságok a minél magasabb profit kimutatásában érdekeltek, így növekvő adóbevételekkel „fizetnék” vissza a támogatást.
• PROP AG AND A Kérték az Országimázs Központot, hogy támogassa a BÉT road show-it, amelyek az egész magyar gazdaságot bemutatják.
• MEGT AK ARÍTÁSOK Javasolták a magán-nyugdíjpénztárak megerősítését, hiszen ezek az intézmények juttatják vissza a megtakarításokat a tőkepiacra.
• OKT ATÁS Kérték a kormányt, hogy működjön együtt a tőkepiachoz kapcsolódó oktatásban, mivel a magyar megtakarítások elavult szerkezetének egyik fő oka az alacsony színvonalú pénzügyi kultúra.
Az elmúlt hetekben az 1000 forintos névértékig süllyedő árfolyamhoz képest persze az 1800 forintos ajánlati ár kedvezőnek tűnik, de a saját tőkének így is csak a felére, kevesebb mint 10 milliárd forintra értékelték ezzel a győri céget. Ha valaki 1998 közepén kívánta volna felvásárolni a társaságot, még 60 milliárd forintot meghaladó összeget kellett volna érte kifizetnie.
Veszélyek
A Graboplast nem az egyetlen vállalat, amelynek részvényeire az utóbbi hónapokban a tőzsdei kivezetést előrevetítő nyilvános vételi ajánlatot tettek. Három további, a tőzsde életében ugyan nem ennyire fontos szerepet betöltő cég – az IBUSZ, az Aranypók és az Eravis – közgyűlése már döntött is a kivonulásról.
Leisztinger Tamás, az Eravisban fő tulajdonos Arago elnöke azzal indokolta cége döntését, hogy még a tőkepiac megfelelő működése mellett sem volna igazán érdemes a stratégiai befektető által több mint 50 százalékban tulajdonolt Eravist a parketten tartani. Véleménye szerint a stratégiai befektetők helyzetét az értékpapírtörvény legutóbbi módosítása oly mértékig megnehezítette, hogy a hasonló cégek börzén tartása értelmetlenné vált.
A fentiekkel egybecsengő okokra hivatkozik Gálpál Zoltán, az IBUSZ vezérigazgatója is. Mint mondta: társaságának tőzsdei árfolyama nem tükrözi a gazdasági eredményeket és a valós értéket.
A börzén lévő cégek meghatározó tulajdonosai egyéb veszéllyel is számolnak: ahol ez a kör nincs abszolút többségben, az a vállalat az alacsony árfolyam mellett könnyen ellenséges felvásárlás célpontjává válhat. Mivel ugyanezen okból évek óta egyetlen új kibocsátó sem jelent meg a pesti tőzsdén, a BÉT-en jegyzett társaságok száma 1998 óta folyamatosan csökken.
A tőzsde elnöke szkeptikusSimor András, a pesti tőzsde elnöke szerint a budapesti és a prágai értékpapírpiac együttes forgalma ma annál is jóval kisebb, mint amekkorát a BÉT 2000 elején egymaga produkált. Simor szerint – minthogy a magyar részvények iránti érdeklődés Londonban is visszaesett – a börzei forgalom és az árak zuhanásának okai igen összetettek. Az egyik fő indok, hogy a világgazdaság egészének teljesítménye gyengül, ami nemzetközi szinten érezteti hatását a tőzsdéken – így jóval kevesebb pénz jelenik meg a BÉT-hez hasonló fejlődő piacokon is. De a magyar papírok népszerűségének lanyhulásában az is szerepet játszik, hogy a kormány prioritási listáján a tőzsde hátrasorolódott, a gazdaságpolitikai döntéseknél a tőkepiaci hatásokat nem mérlegelték. Ez utóbbi problémára pedig a tőzsdék egyesítése végképp nem hoz megoldást. A közép-európai börzék együttműködésének indoka az azonos külföldi befektetői kör lehet. Ezt is szem előtt tartva, a BÉT már hónapokkal ezelőtt javaslatot tett a kormánynak olyan intézkedésekre, amelyek segítenék a tőkepiac fejlődését, a megtakarítási szerkezet modernizálását. „E felvetésre azonban mind a mai napig nem reagált a Gazdasági Minisztérium” – tájékoztat Simor András.
A tőzsde elnöke az egyesítéssel kapcsolatban fontosnak tartotta kifejteni: A BÉT jó kapcsolatokat tart fenn ugyan a térségbeli két jelentős társintézménnyel – a prágaival és a varsóival -, a szorosabb együttműködésre irányuló kezdeményezéseikre azonban mindeddig nem kaptak választ.
Segít a tőzsdeegyesítés?
Ez motiválhatta Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégi felvetését is, miszerint a budapesti, a prágai és a varsói tőzsdének egyesülnie kellene. A javaslatot „magánemberként” támogatja Járai Zsigmond, a BÉT 11 évvel ezelőtti reinkarnálódása körül bábáskodó mostani jegybankelnök is. Kijelentette: „a kis helyi tőzsdék korszaka lassan lejár”. A kormányzati érdekeket (is) különösen sértheti, hogy a fenti cégek éppen azt a nemzeti tulajdonban lévő, középvállalati kört képviselik, amelyet az állam – mint azt a hivatalos gazdaságpolitika fennen hangoztatja – kiemelten támogat.
Igaz ez még akkor is, ha a tőzsdéről most távozó cégek vezetőinek némelyikével személy szerint nem szimpatizál a jelenlegi kormányzat. A belföldi megtakarítások gyarapodását ugyanis semmi sem szolgálhatja jobban, mint a magyar középvállalatok növekedése. Ennek belátásához persze azt is tudni kell, hogy új kibocsátók forrásbevonás igényével csak akkor jelennek meg a tőzsdén, ha az ott lévő cégek már legalább egyszer jócskán felértékelődtek, s a múltbeli tapasztalatok kedvezőek.
Tény, hogy ennek az „első felértékelődésnek” a legnagyobb nyertesei a leginnovatívabb befektetők, illetve a spekulánsok. A populista retorikával nehezen „eladható” intézmény azonban olyan átlátható rendszert eredményez, amely kezeskedhetne a magyar középvállalatok fejlődéséhez szükséges forrásokért.
Kiútkeresés
A régió legnagyobb forgalmú tőzsdéje az állami tulajdonban lévő varsói, a magyarországihoz képest jóval nagyobb belföldi befektetői körrel és több kibocsátóval. Nincs rászorulva a közép-európai együtthaladásra, ráadásul a Párizs és Helsinki által vezetett balti együttműködés irányában is tájékozódik. A BÉT-hez hasonlóan szintén magántulajdonban lévő prágai tőzsde az utóbbi években a Budapesten is ismert problémákkal küzd, így persze érthető, hogy nyitottabbá vált a közös kiútkeresésre.
Egy esetleges szorosabb kapcsolat azonban megkívánja a kereskedést lebonyolító szoftverrendszer, a kereskedési szabályzat és a jogszabályi háttér egységesítését. Az előző kérdés a tőzsde közgyűlésének hatáskörébe tartozik, így a tulajdonosok viszonylag rövid idő alatt dönthetnek. „A jogszabályi háttér átalakítása azonban már sokkal hosszabb időt vesz igénybe – figyelmeztet Simor András -, hiszen a honi értékpapírtörvény módosítása is évekbe tellett.”
Némileg ettől eltérően vélekedik Jaksity György, a tőzsdetanács tagja, a ConCorde Értékpapír Rt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte a BÉT, ha megfelelő partnert talál, akár egy éven belül meg tudja hozni a szükséges döntéseket. Hiszen például a párizsi tőzsdéhez és kereskedési rendszerhez kisebb technikai beavatkozások árán már lehetne csatlakozni.
Abban azonban mindkét szakember egyetért, hogy a mai tőkepiac feltámadásához mindenekelőtt a hazai megtakarításokat támogató, azok szerkezetét átalakító gazdaságpolitikai döntésekre van szükség.
Egyeztetés nélkül
„A pénzügyminiszter javaslatának egyik hibája, hogy a bejelentést megelőzően nem folyt semmilyen egyeztetés a tőzsde szakembereivel, holott nem állami, hanem magántulajdonban lévő intézményről van szó” – hívja fel a figyelmet Jaksity György.
Jaksity szerint a tőzsde működésének normalizálódásához több befektetőre és kibocsátóra lenne szükség. A jelenlegi árszint azonban enyhén szólva nem vonzó a tőkebevonáshoz, ezért kerülik el a tőzsdét a kibocsátók.
