A tálib kormány nem teljesítette az USA követeléseit, azaz nem adta át Oszama Bin Ladent, illetve megtagadta a terrorista kiképző táborok bezárását, így „fizetnie kell” – mondta el a nemzethez intézett tévés beszédében George Bush elnök. Az elnök bejelentette, az amerikai csapatok elindították a hetek óta ígért ellencsapást. A támadások egyelőre a tálibok és Bin Laden szervezete, az al-Kaida ellen irányulnak. Az első légicsapást magyar idő szerint 17 óra után intézték, azóta több robbanáshullámról is beszámoltak a híradások.
(Bush beszédének teljes szövege >>)
Katonai szakértők szerint a csapás végcélja erős katonai nyomás a tálib kormányra, hogy adják ki Oszama Bin Ladent. Ugyancsak fontos a tálib kormány megbuktatása és az ellenzéki Északi Szövetséget győzelemre segítése, amivel rendszerváltás, majd egy nyugatbarát kormány megalakulása is együtt járna. A szakértők szárazföldi csapást is elképzelhetőnek tartanak, amennyiben a légi támadások nem járnak kellő sikerrel.
Oszama nyilatkozata az afgán tévébenAkik Amerikában élnek, soha nem érezhetik magukat biztonságban addig, ameddig mi nem leszünk biztonságban – mondta a vasárnap készített afganisztáni televíziós felvételen Oszama Bin Laden, lényegében válaszolva az amerikai elnök hadüzenetére. A szeptember 11-ei terrortámadás óta először lehetett hallani és látni élőben a terroristák vezérét, és szavaiból egyértemű volt, hogy az Amerika ellen indított szent háborúnak tekinti az akciót és annak mélységes elkötelezettje.
Leckét kap Amerika – mondta – abból a megaláztatásból, amit a iszlám hívei évtizedek óta elszenvednek. Igazhitű iszlám csapatokat arra készítettünk fel, hogy nagy pusztulást okozzanak Amerikában.
A terrorizmus elleni nemzetközi összefogásról Bin Laden azt mondta: amikor annyi év után lecsap a kard Amerikára, akkor az egész világ sírva fakad, de nem emelte fel a hangját, amikor az iszlám ellen üzent háborút a civilizáció, amikor ártatlan civilek, gyermekek haltak meg az iszlám országokban.
Isten megbüntette az amerikaiakat azért, amit az igazhitű muzulmánok ellen tettek az elmúlt évtizedekben. Világos a helyzet, minden muzulmán tudja, hogy mit kell tennie a rossz megtestesítői, Amerika vezetői ellen, mint amilyen Bush.
Két táborra osztotta Amerika a világot: hívőkre és hitetlenekre. Minden muzulmán tudja a kötelességét. Nem fognak visszaretteni a feladattól, annak ellenére sem, hogy Bush szeretné megosztani az iszlám országok egységét.
A Nagy Isten nevére esküszöm, mondta végül Oszama Bin Laden, hogy Amerika megbűnhődik mindazért, amit a muzulmánok ellen tett.
Az amerikai, illetve a hozzájuk csatlakozott brit erők légicsapást mértek a fővárosra, Kabulra, illetve a tálib rezsim fellegvárára, Kandahárra. A fővárosban megszűnt az áramellátás, Kandhahárban pedig a CNN értesülései szerint megsemmisült a repülőtér. A Reuters gyorshíre szerint az egyik lövedék a kabuli védelmi minisztérium közelében csapódott be. A CNN szerint támadás érte a keletebbre fekvő Dzsalálábád városát is.
Az amerikai és brit légitámadással egy időben az afgán ellenzéki Északi Szövetség is támadásba lendült. A legfrissebb jelentések szerint a szárazföldi harcok Kabultól már csak 15 kilométerre zajlanak. Néhány órával korábban a tálib vezetés 8 ezer katonát küldött az üzbég határra, mivel az ex-szovjet állam az amerikai hadsereg rendelkezésre bocsátotta repülőtereit.
Bush elnök beszédében kitartó, könyörtelen harcra szólított fel az Afganisztánban tartózkodó terroristák és tálib támogatóik ellen. „Az egész világ kollektív akarata támogat harcunkban. Nem habozunk és nem hibázunk” – ígérte az elnök.
Bombázás mellett segélyezés
Bush elnök beszédében azt is bejelentette, hogy a katonai támadással egy időben segélycsomagokat és élelmiszer-szállítmányokat is megpróbálnak eljuttatni az afgán népnek. Tony Blair angol miniszterelnök televíziós beszédében ezt úgy kommantálta, hogy „az afgán nép a nyugati világ barátja, így a támadás nem ellene, hanem a nem demokratikusan hatalomra került tálib kormány és a feltételezett terrorista bázisok ellen irányul.”
A támadás első órái• 14.53
Az afgán ellenzéki Északi Szövetség képviselője arról beszélt, hogy az US A-nak azonnali légitámadást kellene intéznie a tálib kormány ellen.
• 17.25 A Reuters hírügynökség három óriási villanásról számolt be Kabultól 40 kilométerre északra.
• 17.27 Hangos robbanások Kabulban, megszűnt az áramellátás, a légvédelmi fegyverek tüzelnek.
• 17.45 Szemtanúk négy bombabecsapódásról adnak híreket Kabulból, sűrű füst lepi el a várost.
• 17.55 A CNN Kandahar városában – ahol a tálib kormány vezetése van – robbanásokról számolt be.
• 18.00 Bush elnök televíziós nyilatkozatában bejelentette a támadássorozatot, és közölte, hogy a brit hadsereg is részt vesz az akcióban.
• 18.08 Robbanás a kandahari repülőtéren és a Védelmi Minisztérium kabuli épületében.
• 18.14 A tálib kormány bejelenti, hogy az amerikai hadsereg bombázza Kabult.
• 18.16 Az Északi Szövetség külügyminisztere, Dr. Abdullah Abdullah bejelentette, hogy legalább három terrorista kiképzőtábort találat ért.
• 18.51 Tony Blair bejelentette, hogy a brit hadsereg is részt vesz az akcióban, a rakéták egy része az ő tengeralattjáróikról lett kilőve.
• 19.34 A pakisztáni tálib nagykövet közölte, hogy Oszama Bin Laden és a tálib vezetés túlélte a légicsapásokat.
• 19.47 Az Északi Szövetség csapatai a Reuters híradása szerint tálib bázisokat foglaltak el.
• 20.09 A tálibok szóvivője bejelentette, hogy nem pusztultak el jelentős tálib célpontok a támadássorozatban.
Katonai elemzők a CNN-nek elmondták, hogy a támadók szeretnék az éjszaka végéig megsemmisíteni az afgán légvédelmi fegyvereket, hogy másnap, már világosban elkezdődhessen a segélyszállítmányok repülőgépekről való szétszórása. Ez azonban nehéz feladat lesz, ugyanis éppen az USA látta el az afgánokat számos vállról indítható légvédelmi rakétával, ezeket szinte lehetetlen légierővel még az éjjel megsemmisíteni.
Válaszreakciók
Az Afganisztán elleni támadást a pakisztáni vallási vezetők egy része úgy kommentálta, mint „terrorista akciót” az afgán nép ellen, hiszen ártatlan emberek esnek neki áldozatul. Az Associated Press hírügynökség információja szerint az egyik pakisztáni tálib hivatalnok – Pakisztán az egyetlen állam, amely elismeri a tálib kormány fennhatóságát – úgy nyilatkozott, hogy ezek után a tálibok készek a dzsihádra, azaz a szent háborúra.
Oszama Bin Laden televíziós beszéde – amelyről még nem derült ki egyértelműen, hogy a támadások előtt vagy után készült – félreérthetetlenül vallási háborúra tett utalásokat. Bush és Blair azonban éppen ezt a fajta, vallási indítékokra hivatkozó kommunikációt igyekeszik minél jobban elutasítani. Televíziós beszédükben kiemelten hangsúlyozták, hogy a támadások nem az iszlám mint vallás ellen irányulnak. Blair úgy fogalmazott, hogy „az iszlám igen békés vallás, a katonai akciók nem a mohamedánok ellen irányulnak, hanem azok ellen, akik semmit sem értettek meg a Korán szavaiból”.
Ismét vasárnapDeák Péter katonai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az afganisztáni támadássorozatot nem véletlenül időzítették vasárnapra. Az Öböl-háború, és sok nagy csata a második világháborúban is a hét utolsó napján kezdődött, mivel ekkor ideálisabbak a feltételek egy katonai akció elkezdéséhez. Vasárnap kisebb a civil forgalom, az emberek nem az utcákon és a hivatalokban tartózkodnak, hanem behúzódnak otthonaikba. Deák Péter az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a katonai csapások várhatón addig tartanak, amíg meg nem döntik a tálib kormányt, amihez a legitim Északi Szövetség is hathatós támogatást nyújt. A szeptemberi terrortámadás óta azért kellett eltelnie majdnem négy hétnek, mert ez idő alatt jöhetett létre egy széles körű politikai koalíció, megteremtették a válaszcsapáshoz szükséges logisztikai hátteret, és közben intenzív felderítés folyt a tálib rejtekhelyek feltérképezésére.
Magyarország légterét nem vették igénybe
Fodor Lajos, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke bejelentette, hogy a magyar légteret nem vették igénybe az Afganisztán elleni támadáshoz, és semmilyen különleges védelmi intézkedést nem vezettek be. Nemzetbiztonsági szempontból sincs szükség a korábban hozott biztonsági intézkedések megváltoztatására – közölte az MTI-vel Simicskó István nemzetbiztonsági politikai államtitkár. Az Afganisztán elleni amerikai katonai akció magyarországi vonatkozásában a parlament korábbi döntése szerint kell eljárni. Ez egyelőre annyit jelent, hogy a katonai objektumokat továbbra is fokozottan őrzik, a légierő pedig készültségben van. A rendőrség továbbra is szigorúan őrzi a kiemelt nagykövetségeket.
A magyar kormány a következő szövegű közleményt jutatta el a sajtóügynökségeknek: „A Magyar Köztársaság kormánya teljes támogatásáról biztosítja amerikai és brit szövetségeseinknek a terrorizmus afganisztáni bázisai ellen indított katonai akcióját”. A közlemény azt is kiemeli, hogy a kűzdelem nem az iszlám, hanem a terrorizmus ellen folyik.
Orbán Viktor vasárnap esti, rendkívüli rádiónyilatkozatában elmondta, hogy a támadással kapcsolatban a hivatalos tájékoztatást hétfő délelőtt a Brüsszelben összeülő NATO-értekezleten kapják meg a szövetségesek. A kormányfő Magyarország minden polgárától összefogást, egységet és nyugalmat kért.
