Amennyiben a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a kérdést, kétharmados támogatásra van szükség. A miniszter csütörtökön a pártok számára adott tájékoztatóján a megjelentek rendelkezésére bocsátotta a misszióról szóló dokumentumokat, amelyek között azok is szerepelnek, amelyek a többi NATO-ország afganisztáni hadműveletekben való részvételét ismertetik.
A miniszter elmondta, hogy a magyar katonák nem hagyhatnák el Kabult. Kérdésre közölte: máris sokan jelentkeztek a feladatra – mind a hivatásos, mind a szerződéses állomány soraiból -, noha tisztában vannak annak veszélyeivel. A kiválasztásra azonban csak azután kerül sor, hogy az Országgyűlés jóváhagyta a missziót.
Juhász Ferenc közölte, hogy a NATO országok közül hazánkon kívül eddig csak Izland nem vett részt az afganisztáni misszióban. Ezért és a közelmúltban megfogalmazott kritikák miatt is illendő volna kivenni részünket ebből – mondta a miniszter.
A vállalkozás költségeiről azt mondta Juhász, hogy a számítások szerint csak a szállítás kerülne többe, mint a boszniai misszió fenntartása. Az esetleges afganisztáni küldetés amúgy nem lenne hatással a magyar katonák délszláv jelenlétére.
Simicskó István (Fidesz) közölte: a jövő heti frakcióülésen alakítják ki álláspontjukat a kérdésről. Aggályát fejezte ki azonban amiatt, hogy veszélyes lenne a küldetés. Simicskó a költségekről szólva azt is elmondta: tudomása szerint egy hat hónapos missziónak másfél milliárd forintos költségigénye van. „Jelenleg mintegy 800 magyar katona van a világ számos pontján. Ennek összköltsége 22 milliárd forinttal terheli minden évben a honvédelmi tárca költségvetését” – közölte Simicskó, aki szerint emiatt is át kell gondolni, menjenek-e magyarok Afganisztánba – írja az Origo.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
