November 22-én pénteken este egy Londonba tartó vonat első osztályú kocsijában relaxált Michel Pébereau, a legnagyobb francia bank, a BNP Paribas elnöke. Úgy tervezte, múzeumok látogatásával tölti hétvégéjét.
Nyugalma azonban nem tartott sokáig. A szerelvény épp kiért a Csatorna-alagútból, amikor megszólalt Pébereau mobiltelefonja. Egy beosztottja hívta őt Párizsból, s izgatott hangon közölte vele a nagy hírt: a francia pénzügyminisztérium – addig példa nélkül álló módon – perceken belül kiír egy 22 óra múlva lejáró tendert a Crédit Lyonnais még állami tulajdonban lévő 10,9 százalékos részvénycsomagjára.
Az ajánlat
A 60 esztendős bankvezér azonnal letett a szép londoni hétvége tervéről, s a következő vonattal már indult is vissza Párizsba. Tizenkilenc órával később pedig megtette a BNP központjába összetrombitált csapat segítségével kidolgozott ajánlatát, amely legalább olyan meghökkentő volt, mint maga a tender: 2,2 milliárd dollárnak megfelelő összeget kínált a pakettért, 49 százalékkal többet, mint amennyit a részvénycsomag az előző napi árfolyam alapján ért. Este tízkor már jött is a várva várt telefon: Francis Mer pénzügyminiszter hívta a kimerült Pébereaut, s csak ennyit mondott neki: „Michel, te nyertél.”
Az első menetben tehát diadalmaskodott, s kisvártatva Pébereau újabb lépést tett a végső győzelem felé. December elején a BNP bejelentette, hogy a 10,9 százalék mellé további 5,3 százaléknyi részvényt vásárolt fel a tőzsdén. A két akcióval már bőven megelőzte a korábbi legnagyobb részvényest, a 10,5 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Crédit Agricole-t, s ezzel jó helyzetbe került ahhoz, hogy idővel ellenőrzése alá vonja Franciaország negyedik legnagyobb kereskedelmi bankját, a 169 éves Crédit Lyonnais-t.
A következő nagy menet jövő júliusban várható, akkor jár le ugyanis a részvények mintegy harmadát birtokló intézményi befektetők – az Agricole, a francia AGF és AXA biztosítótársaságok, a német Commerzbank, a spanyol Banco Bilbao Vizcaya Argentaria (BBVA) és az olasz Intesa bankok – által kötött paktum, amely szerint ha valamelyikük meg akar válni tulajdonrészétől, azt fel kell ajánlania a csoport többi tagjának.
Hol vannak Európa egykori urai?
A Crédit Lyonnais bekebelezésével a BNP nemcsak Franciaországban szilárdítaná meg vezető pozícióját, de az egész európai bankszektor legerősebb szereplőjévé is válna. Felemelkedése jól mutatja, milyen izmosak – és nyereségesek – lettek az utóbbi időben a francia nagybankok.
Az egykor Európa urainak számító német pénzintézetek, mint a Deutsche Bank vagy a Commerzbank, ma óriási hitelveszteségeket kénytelenek elkönyvelni a német gazdaság betegeskedése miatt. Olaszországban még bőven van mit tenni a konszolidáció terén, Spanyolországban pedig a Santander Central Hispanio és a BBVA egyaránt súlyosan megszenvedi a latin-amerikai gazdasági válságot, valamint azt, hogy odahaza is romlik hitelportfóliójuk minősége.
Ezzel szemben a négy legnagyobb francia bank – a BNP, a Société Générale, az Agricole és a Lyonnais – tavaly együttesen 8,5 milliárd dollár profitot ért el, amiből több mint 4 milliárd volt a BNP-é. S bár az idei az egyik legnehezebb év a bankszektor történetében, a BNP nyeresége – a Lehmann Brothers prognózisa szerint – így is meghaladhatja 3 milliárd dollárt.
A gall pénzintézetek nagyrészt azért állnak ilyen jól, mert a mai valutauniós tagok közül Franciaország volt az első, amely komolyan hozzálátott a bankok rendbetételéhez. Párizs még a nyolcvanas évek végén elkezdte visszacsinálni a Francois Mitterrand köztársasági elnök által 1982-ben kierőszakolt nagyszabású és katasztrofális államosításokat. A Lyonnais most eladott 10,9 százaléka az utolsó állami bankpakett volt.
Pébereau: ragadozó, fehér lovag képében
Pébereau-nak döntő szerepe volt a francia bankszektor fejlődésében. A nyájas modorú, de rendkívül éles eszű bankár 1993-ban került a Banque Nationale de Paris élére, s ő vezényelte le utóbb a pénzintézet privatizációját. Amikor 1999 elején a rivális Société Générale szemet vetett a Paribas befektetési bankra, Pébereau egyszerre lépett föl fehér lovagként és ragadozóként, a három bank egyesülését javasolva. Bár ez az elképzelése nem vált valóra, hat hónapig tartó heves csatározás után végül a BNP szerezte meg a Paribas-t.
Két eltérő pénzügyi kultúra egyesítése gyakran nagyon nehéz feladat, de a BNP Paribas esetében pompásan sikerült. Az új pénzintézetnél például 700 vezetői poszton történt személycsere, s ezek közül csak 30 bizonyult rossz döntésnek. „Pébereau érdeme, hogy a BNP és a Paribas sikeresen integrálódtak” – mondja Hervé de Carmoy, a párizsi Rhone Groupe befektetési társaság ügyvezető igazgatója.
Pébereau nem esett bele abba hibába, hogy diadalmasan új és új befektetési és kereskedelmi bankokat vásároljon fel. A BNP erősítette ugyan kaliforniai jelenlétét – a százszázalékos tulajdonába került Bank of the Westé a szövetségi állam negyedik legnagyobb lakossági hálózata -, de óvakodott attól, hogy túlzásba vigye a terjeszkedést, mint tette azt a Credit Suisse vagy a Deutsche Bank, amelyeknek ma a nyeresége bánja az akvizíciókat.
Pébereau rájött továbbá arra az egyszerű igazságra is, hogy Franciaországban nagyon nyereségesen lehet lakossági banki tevékenységet folytatni. Német és más európai társaikkal ellentétben a francia bankok busás bevételeket érnek el olyan szolgáltatásokkal, mint a biztosítások vagy a részvénytranzakciók lebonyolítása. Franciaországban például az összes biztosítási termék 80 százalékát a bankok értékesítik, míg Németországban ez az arány csak 15 százalék. A BNP belföldi kereskedelmi banki üzletága igen magas, 20 százalékos tőkemegtérülést tud felmutatni.
A BNP vezető szerepre törhet az egész kontinensen
Ennek megfelelően elemzők nem gondolják úgy, hogy Pébereau elvetette volna a sulykot, amikor a 10,9 százalékos pakettre tett ajánlatával 21 milliárd dollárra értékelte a – különösen a franciaországi kereskedelmi banki szolgáltatások terén erős – Lyonnais-t.
Európában a bankkonszolidáció eddig nagyrészt az egyes országokon belül zajlott, nemzetközi ügyletekre kevés példa van. Csupán idő kérdése azonban, hogy a folyamat átcsapjon az országhatárokon. A kontinensen ma a BNP-nek van a legnagyobb nyeresége. Ezért ha Pébereau tartani tudja a jó eredményeket, övé lehet a vezető szerep az európai konszolidáció következő hullámában.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
