Nagyvilág

Putyin a hidegháborút jelentette be

Az orosz elnök Krím Oroszorszához való csatlakozásáról szóló beszéde tulajdonképpen egy új hidegháborús korszak kezdetét jelenti - mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.

Azért jelent mérföldkövet a keddi beszéd, mert Putyin korábban csak elviekben bírálta a Nyugatot és az Egyesült Államokat, most azonban a Krím helyzetével kapcsolatban Moszkva közvetlen érintettsége miatt “gyakorolt nagyon erős kritikát”. A most kezdődő új korszakra hűvösebb politikai kapcsolatok és keményebb retorika lesz jellemző, és ha ez a helyzet tartósnak bizonyul, akkor a gazdaságban is éreztetni fogja a hatását – vélte a szakértő.

Korlátozott habzású szankciók

Póti László véleménye szerint Krím Oroszországhoz csatolásán már nem lehet változtatni, “befejezett tényként lehet kezelni”. A történtek hatására a Nyugat nem változtat eddigi álláspontján, továbbra sem fogja elismerni a Krím elszakadását Ukrajnától, és szankciókat érvényesít Moszkvával szemben.

Ezek azonban csak arra alkalmasak, hogy azt a politikai jelzést adják: a Nyugat nem ért egyet Oroszország lépéseivel, éles nézetkülönbség áll fenn Moszkva és a Nyugat között. Ennél többet azonban nem érhetnek el a szankciók, hatásuk korlátozott, nem fogják megrendíteni Oroszország helyzetét – mondta.

Vajon Putyin megáll itt?

Póti László arról is beszélt, hogy ha hinni lehet Putyin szavainak, akkor Oroszország megáll a Krím határánál. Néhány hete az orosz elnök azt is kijelentette ugyan, hogy egyáltalán nem akar területeket elvenni Ukrajnától, de a kutató szerint ezúttal hitelt lehet adni Putyin kijelentésének. Ezzel mindenesetre egybecseng az is, hogy Oroszországnak és az orosz elitnek nem áll érdekében, hogy újabb területeket szerezzen meg Ukrajnától.

Kedden a Kremlben aláírták az orosz-krími államközi megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról, miután az orosz államfő a szerződés támogatására kérte a parlament mindkét házát. Putyin beszédében azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek, és olyan koalíciókat hozzanak létre, amelyek az “aki nincs velünk, az ellenünk van” elven alapulnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik