A bizottság az első hetekben szakértőket hallgat meg és az Európa több országát érintő lehallgatási botrány nemzetközi jogi vetületeit vizsgálja. Tanúkat legkorábban júniusban idéznek be, és a végső jelentést valószínűleg 2016-ban készítik el – mondta a testület elnöke, Clemens Binninger szerdai berlini tájékoztatóján.
Az ellenzéki Zöldek sürgetik, hogy a bizottság hallgassa meg Edward Snowdent, az NSA volt informatikusát is, aki tavaly kiszivárogtatta az ügynökség titkos programjairól szóló iratokat – írja az MTI.
Tud-e újat mondani Snowden?
A testület vezetője szerint viszont nem valószínű, hogy Snowdent beidézik. A bizottságnak tényeket kell feltárnia, és nem az a dolga, hogy a médiában jól eladható, látványos intézkedéseket tegyen. Ezért olyan tanúkat kell meghallgatnia, akik új információkkal szolgálhatnak, Edward Snowden pedig már többször elmondta, hogy az NSA-iratokat átadta újságíróknak, és rájuk bízta annak eldöntését, hogy az anyagból mit hoznak nyilvánosságra – fejtette ki a konzervatív CDU belügyekkel foglalkozó szakpolitikusa.
Ugyanakkor a bizottság másik CDU-s tagja, Patrick Sensburg nem zárta ki, hogy Edward Snowden is tanúskodhat. A politikus úgy vélte, hogy az ideiglenes menedékjoggal Oroszországban tartózkodó amerikai informatikus mellett az Egyesült Államokból is érkezhetnek tanúk, hiszen ha Barack Obama elnök őszintén törekedik az ügy feltárására, akkor segíti majd a német parlamenti bizottság munkáját.
Öt Szem
A vizsgálóbizottság megalakítását a Bundestag frakciói közösen kezdeményezték. A testület feladata annak megállapítása, hogy az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland közötti, “Öt Szem” néven ismert hírszerzési együttműködés érintette-e német állampolgárok személyes adatait 2001 óta, és ha igen, akkor miként és milyen mennyiségben fürkésztek ki, elemeztek és adtak tovább ilyen adatokat, és mit tudtak minderről a német hatóságok.
Az NSA-tól kiszivárogtatott dokumentumok szerint az amerikai szolgálat kiterjedt adatgyűjtő tevékenységet folytatott Németországban, és legkésőbb 2002-től megfigyelte az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel kancellár mobiltelefonját. Egyedül Merkelről több mint 300 jelentés készülhetett.
A leleplezés feszültséget okozott a német és az amerikai kormányzat viszonyában. Berlin kezdeményezte, hogy kössenek megállapodást az egymás elleni kémkedés tiltásáról, de a washingtoni vezetés ellenállása miatt ez a terv lekerült a napirendről.
