A felfedezés a legkorábbi ismert bizonyíték arra, hogy egyes állatcsoportok egyazon közös helyet használnak székelésre – ez ma olyan fajokra jellemző, mint a lovak, az elefántok vagy a tapírok.
Több kilósak is vannak
Az argentin tudományos és technológiai nemzeti tanács (Conicet) kutatócsoportja Lucas Fiorelli vezetésével a La Rioja tartományban fekvő Chanaras Formation nevű, különösen gazdag őslénytani ásatási helyen tárta fel a Dicynodon őshüllők által használt helyet.
Különböző formájú, méretű és színű több ezer ürüléket rejt az őslatrina, négyzetméterenként akár 90 darabot is. Egyes darabok hosszú és keskeny alakúak, mások oválisak voltak, találtak több kilogrammnyi súlyút és 40 centiméter szélességűt is – írták a szakemberek a Scientific Reports tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.
Feltárják a bélbaktériumokat
Semmi kétség, hogy a tettesek a 240 centiméternél is hosszabb dinodontoszauruszok voltak, amelyek az első dinoszauruszok között éltek. Ők lennének azok a fajok a középső triász korból, amelyek képesek voltak ekkora méretű ürülékre – hangoztatta Lucas Fiorelli.
Az állatvilágban ezeknek a latrináknak mind a mai napig fontos funkciójuk van. Egyrészt a kommunikációt szolgálják, területük megjelölését, és azt, hogy egy helyen tartsák a bélparazitákat – magyarázták a szakemberek.
A fosszíliák tanulmányozásából a szakemberek képesek lesznek részletesen feltárni, milyen növények, gombák, gyomor- és bélbaktériumok léteztek a prehisztorikus időben.
