Az újonnan folyósított lakáshitelek 81 százaléka államilag támogatott volt 2025 decemberében, vagyis ötből négy hitel. Mindez torzította a piacot, mesterségesen növelte az árakat – mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio múlt heti Hitelezés 2026 konferenciáján, amelyről az Azénpénzem.hu tudósított.
Tavaly összesen 1977 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak a bankok, idén pedig 2500 milliárd forint körül lehet a teljes lakáshitelpiac. Florova Anna, az OTP Bank Retail Hitelezési Tribe ügyvezető igazgatója előadásában arról beszélt, hogy októbertől februárig 1000 milliárd forint Otthon Start hitelt folyósítottak a bankok, ami összesen 1650 milliárd forintra nőhet.
Az Otthon Start 80 százalékos keresletélénkülést hozott, ennek hatására jelentősen drágultak a lakások. A hitelek felét most 50-60, illetve 60-80 négyzetméteres lakásokra költik, a másik fele viszont úgy oszlik meg, hogy abból vidéken inkább házat vásárolnak, Budapesten inkább kisebb lakásokat vesznek. Az áremelkedés hatására a kereslet kitolódott vidékre és a rosszabb energetikai besorolású, rosszabb minőségű ingatlanok irányába. (Ezeknek az ára volt már csak megfizethető.)
A szakma szerint újra kellene gondolni
– hangzott el az ingatlanosok kerekasztal-beszélgetésében. Az ingatlanfejlesztők nem értettek egyet azzal, hogy Budapestet gyakorlatilag kizárták a programból a 1,5 milliós négyzetméter-árkorláttal, és hogy nem társult energetikai elvárás a hitelhez. Nehéz ma lakáshoz jutni, ezért az ingatlanfejlesztők szerint lefulladna a piac, ha megszűnnének a támogatások. A panel résztvevői szerint a tavalyi 23,5 százalékos áremelkedés után idén kisebb mértékben nőhetnek az árak, de még 2026-ban is kétszámjegyű drágulással számolnak.
Harmati László, az Erste vezérigazgató-helyettese szerint
az egész jelenlegi támogatási rendszert ki kellene söpörni, és valami újat kellene felépíteni.
Felhívta a figyelmet a Lakhatási Minimum program megállapításaira. Ebben arról írnak a szakértők, hogy a hazai lakáspolitika hosszú távú eredménytelenségét jelzi, hogy a lakhatásra fordított állami kiadások az elmúlt 35 évben 2025-ös árakon összesen mintegy 23 ezer milliárd forintot tettek ki, de a lakhatási szegénység mértéke nem csökkent (a rendszerváltáskor és jelenleg is 2-3 millió főre tehető a lakhatási szegénységben élők száma). Vagyis a jelenlegi lakáspolitika nem csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket és a lakhatási szegénységet.
Felmerült a lakástakarékpénztári rendszer újragondolása is. Florova Anna azt hangsúlyozta, hogy 6 százalékos kamat mellett mindenféle ösztönző nélkül is működne a lakáshitelezés Magyarországon. (Ezt a lélektani határt jelölték meg korábban is a bankárok.)
