Hogyan állnak a magyar bérek és a bérekkel kapcsolatos állami elvonások? Az OECD friss „Taxing Wages 2026” jelentése szerint ami továbbra is
A magyar érték a régióban nem számít kiugrónak, ugyanakkor a versenyképesebb országokénál magasabb maradt – hangsúlyozza a Niveus, elemzésében.
Stabil magyar adóék, eltérő nemzetközi trendek
Az OECD adatai alapján a magyar adóék az előző évhez képest lényegében nem változott, miközben az OECD-országok többségében emelkedett. (Az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségből – vagyis a bruttó bér és a munkáltatói terhek együtteséből – mekkora részt von el az állam adók és járulékok formájában.) Ez arra utal, hogy a hazai rendszer rövid távon stabil, ugyanakkor kevésbé követte a nemzetközi trendeket.
A járulékok dominálnak a magyar rendszerben
A magyar adórendszerben, szerkezetét tekintve, továbbra is meghatározó a járulékok szerepe:
- a munkát terhelő elvonásokon belül a személyi jövedelemadó (15%) súlya mérsékeltebb, míg
- a munkavállalói (18,5%) és munkáltatói (13%) járulékok együttesen jelentős terhet képviselnek.
Ez a felépítés az elemzés készítői szerint hozzájárul ahhoz, hogy az összesített magyar adóék szintje az OECD-átlag felett alakul.
„A magyar modell egyik sajátossága, hogy az elvonás súlypontja nem az SZJA-ban, hanem a járulékokban jelenik meg. Ez elsősorban a nettó jövedelmekre és a foglalkoztatás költségeire van hatással” – kommentált az elemzést készítő cég partnere, Bagdi Lajos.
A családi kedvezményeknek érdemi hatásuk van az adóterhelésre
Azt is megállapítják, hogy a családi adókedvezmények érdemben mérséklik a gyerekes háztartások adóterhelését, így ezekben az esetekben a magyar rendszer nemzetközi összevetésben kedvezőbb képet mutat. Az OECD adatai szerint ugyanakkor általános tendencia, hogy a gyerekes és gyerektelen háztartások közötti különbség több országban csökken, ami a családtámogatási rendszerek átalakulására utal.
Régiós összevetés: a felső középmezőnyben Magyarország
Régiós összehasonlításban Magyarország adóéke közel áll a cseh szinthez, elmarad a szlovák és szlovén értékektől, ugyanakkor magasabb a lengyelnél, amely az egyik legalacsonyabb adóterhelést alkalmazza a térségben. Ez alapján a magyar adóterhelés a középmezőny felső részébe sorolható.
Gyerektelen munkavállalók esetében így alakul az adóék a régióban (egyedülálló, gyerektelen, átlagbér, 2025, forrás: OECD Taxing Wages 2026):
- Szlovénia: 45,3%,
- Szlovákia: 42,7%,
- Magyarország: 41,2%,
- Csehország: 41,2%,
- Lengyelország: 35,0%.
A családi kedvezmények hatására a gyerekes háztartások esetében az adóterhelés jellemzően alacsonyabb, és a régiós különbségek is mérséklődnek. Adóék alakulása a régióban (kétkeresős háztartás, 2 gyerek, átlagbér, 2025; forrás: OECD Taxing Wages, 2026):
- Ausztria: ~40–41%,
- Csehország: ~36%,
- Magyarország: ~36%,
- Szlovákia: ~30–31%,
- Lengyelország: ~26–27%.
A fenti adatok az elemzés készítői szerint jól mutatják, hogy, míg a gyerektelen munkavállalók esetében Magyarország az OECD-átlag felett helyezkedik el, addig a gyerekes háztartásoknál a különbség mérséklődik, és a hazai adóterhelés közelebb kerül a régiós átlaghoz.
Bagdi Lajos szerint a munkát terhelő elvonások szerkezetének felülvizsgálata – különösen a járulékok és az adók aránya – kulcsszerepet játszhat a versenyképesség, a foglalkoztatás és a nettó jövedelmek alakulásában.
Írtunk róla, hogy a Tisza-kormány szja-csökkentést tervez és hogy ez hogyan növelheti a nettó kereseteket mediánbér alatt.

