Belföld

Orbán Brüsszelből: a migráció visszatér az európai politika napirendjére

Orbán Viktor Brüsszelben 2026. március 20-án.
MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos
Orbán Viktor Brüsszelben 2026. március 20-án.
MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos
Továbbra is kiállnak az ukrán hitel vétózása mellett, de Orbán arra is számít, hogy a közel-keleti konfliktus miatt újabb migrációs hullám jön Európa felé.

A magyar miniszterelnök elmondta: februárban az ukránok olajblokád alá vettek bennünket. Mivel bebizonyosodott, hogy ennek politikai okai vannak, ezért döntöttünk úgy, hogy a korábbi ígéretünkkel ellentétben megvétózzuk a hitelt. „Dögönyözések, szurkálások és trancsírozások” ellenére is kitartanak emellett – fogalmazott.

Az ízlés nem erős oldala a mostani német kormánynak. És a történelmi emlékezet sem. Kár!

– kritiziálta Orbán Friedrich Merz német kancellár kijelentéseit, amivel szerinte várhatott volna egy napot a kancellár, hogy ne Magyarország Németország általi megszállásának az évfordulóján fenyegesse Magyarországot.

Azért sem tekertek szőnyegbe és szállítottak el valami titkos helyre, hanem engedték, hogy hazamenjek, mert azt  gondolják, hogy ezt a kis időt, ami még hátravan, már fél lábon is kibírják. Hiszen ők abban reménykednek, hogy április 12-én Magyarországon változás lesz. És akkor megkapják azt a kormányt, amely ukránbarát, brüsszelbarát és végrehajtja azt, amit itt kérnek

– mondta Orbán, majd hozzátette: az első csatát megnyertük, de a második csata április 12-én lesz.

Kérdésre válaszolva Orbán elmondta: szerint nyugodtan kikerülhették volna őt azok az országok, akik támogatni akarják Ukrajnát, de úgy, hogy nem az Unión keresztül vegyenek fel hitelt, mert szerinte így elfedik, hogy valójában a német és francia állampolgárok fizetik meg ennek az árát.

Migráció: a közel-keleti konfliktus egyik következménye

Az ukrán hitelen kívül a Közel-Keletről is beszélt a miniszterelnök, amikről tegnap szó volt az európai vezetők körében.

A konfliktus egyik következménye, hogy újabb migrációs válság jöhet az iráni háború miatt. Orbán elmondta: 4 millió afgán menekült él Iránban, és mindenki arra számít, hogy ezek az emberek megindulnak Törökország irányába, majd onnan a Balkánon át Európa felé. A migráció visszatér az európai politika napirendjére – fogalmazott.

Az iráni háború elérte az energetikai létesítményeket, emiatt tartós energiaválság bontakozik ki a világban. Ezzel kapcsolatban tartanak majd később egy tanácskozást. Intézkedéseket és terveket kell hozni, hogy meg tudjuk védeni magunkat, ha rosszabbra fordul a helyzet – mondta Orbán.

Stratégiailag elhibázott helyzetben Európa

A miniszterelnök szerint hiába az európaiak morális fölénye, mára a kontinens oda jutottunk, hogy minden nagyobb szereplővel rossz a viszonya: az amerikaiakkal rossz a viszony, az oroszok vezetőjével nem beszélnek, mert háborús bűnösnek kiáltották ki, Kínával szemben pedig korlátozásokat vezetett be Európa. Mindeközben a közel-keleti eseményekre semmi ráhatásunk nincs. Európa ennyire rossz viszonyrendszerben az elmúlt harminc évben nem volt Orbán szerint.

A brüsszelieknek nincs elképzelése az energiaválság megoldására – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte együtt kell működni a többiekkel és újra kell nyitni a kapcsolatokat.

Franciaország nagy mennyiségben hoz be olcsó, orosz energiát – mondta Orbán, de utalt arra is, hogy Andrej Babis cseh elnök tegnap arról beszélt, a németek is hoznak be orosz energiát.

Az, hogy meghirdetek egy stratégiát és a háttérben ezt meghekkelem, az egyrészt méltatlan, másrészt nem tartható fenn

– mondta Orbán, aki kiemelte: új energiastratégiára van szükség.

Cikkünk frissült.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik