Durván lecsúsztak a nyugdíjak a bérekhez képest

Hogyan változtak az utóbbi években a keresetek és a nyugdíjak egymáshoz képest? Ezt vizsgálta meg a Pénzcentrum a KSH adatai alapján, és arra jutottak, hogy a nyugdíjak és a bérek közötti különbség történelmi mértékben magas, és egyre magasabb, a nyugdíjak kárára. 

Három évet mentek vissza az időben. Azt találták, hogy:

• 2023 januárjában a nettó átlagkereset 364 ezer forint volt, míg az átlagnyugdíj 208 ezer forint.

Ez azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj 1,75-szöröse volt a nettó átlagkereset. A különbség ekkor még csak szűk 156 ezer forint volt.

• 2023 végére a nettó átlagkereset és az átlagnyugdíj közötti különbség mintegy 80 ezer forinttal emelkedett, 234 ezer forintra.

Ekkor több mint duplája volt a dolgozók átlagkeresete a nyugdíjasok juttatásának.

• 2024 decemberére már több mint 265 ezer forintra hízott a nettó átlagkereset és a nyugdíj közötti különbség.

Az átlagkereset a KSH adatai szerint ekkor 113 százalékkal volt több, mint az átlagnyugdíj.

2025-re valamennyire szűkült az olló,

• októberre a nettó átlagkereset 482 ezer forint, az átlagnyugdíj 246 ezer forint lett.

A nettó átlagkereset és az átlagnyugdíj különbsége tavaly októberre 236 ezer forintra mérséklődött, de még így is majdnem duplája volt a keresetek átlaga a nyugdíjakénak.

Az adatok alapján megállapították, hogy

• a bérek és a nyugdíjak közötti olló hosszabb távon egyértelműen nyílt.

Ami amiatt van, hogy a nyugdíjak ugyan emelkedtek, de jóval lassabb ütemben, mint a nettó keresetek. Ez még hangsúlyosabb volt azokban a hónapokban (például év vége, év eleje), amikor a dolgozók pluszpénzeket kaptak (év végi bónuszok, minimálbér- és bérmegállapodások hatása).

A lap megkérdezte Süle-Szigeti Bulcsú nyugdíjszakértőt is, aki szerint

a nyugdíjak és a bérek elszakadásának egyik fő okozója a vegyes indexálás kivezetése volt.

Ez azt jelenti, hogy a bérek emelkedését már nem veszik figyelembe a nyugdíjemelésnél, csak az inflációt. A szakértő szerint a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához fontos a nyugdíjak és a keresetek hányadosa. Arra is kitért, hogy

• 2014-ben még 68 százalékot tett ki átlagban a nyugdíj a bérhez képest,
• mára azonban 53 százalékra mérséklődött az arány.

Ha kíváncsi arra is, milyen megoldásokat tud elképzelni a szakértő e helyzet orvoslására, illetve hogy a GKI miért mondja, hogy a gazdaság teljesítményén is látszik a nyugdíjolló, kattintson.