Kultúra ismeretlen budapest

Furcsa víztoronyházakat szült a szocializmus, de az ötletet a hanyatló Nyugat adta

Első hallásra talán furcsán hangzik, de az elmúlt száz évben a világ számos pontján gondolták úgy, hogy jó ötlet a víztornyokat sokemeletes lakóházak tetejére tenni. Bemutatunk néhányat a legérdekesebb, illetve legszebb példák közül.

A szocializmus évtizedeiben szinte végig lángolt Magyarországon a toronyházépítési láz, ami aztán olyan épületeket szült, mint

  • a Semmelweis Egyetem egy kőbe vésett Kádár János-szignó mellett álló, 88 méter magas Nagyvárad téri Elméleti Tömbje (ép. Gerlóczy Gedeon, Südi Ernő, Wágner László, 1972–1978),
  • az ország legmagasabb lakóépülete, a nevével – Huszonnégyemeletes – ellentétben csak 23 emeletes szolnoki toronyház (ép. Liszkai Károly, 1975)
  • vagy épp a ma a Magyar Államkincstár által használt 73 méteres Váci úti egykori SZOT-székház (ép. Dúl Dezső, 1968–1973).

A legmagasabb, ma is álló magyarországi épületek listáját nézve a fentieknél jóval érdekesebb technológiai megoldásokkal is találkozhatunk:

A cikk tartalmából

Cikkünkből kiderül, hogy

  • miért döntöttek úgy a tervezők, hogy két 300 köbméteres víztornyot ragasztanak egy újpalotai épületre,
  • miért volt kevésbé sikeres a csehországi víztoronyház,
  • és azt is megtudjuk, hogy ez az ötlet afféle szocialista hóbort volt-e.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik