Szélesebb tömegeket érintő problémává terebélyesedett a nagy hideg miatt hirtelen megugró lakossági fűtésszámlák ügye, így Orbán Viktor kormányfő január 21-én elérkezettnek látta az időt, hogy az állam beavatkozzon.
A váratlanul magas rezsiköltségeket még egy 2022-es kormánydöntés alapozta meg. Akkor a kabinet az energia-válsághelyzetre hivatkozva a gáz árát az 1729 köbméter/éves limitnél kijelölt átlagfogyasztás felett köbméterenként 747 forintra emelte a 102 forintos rezsicsökkentett árszintről. (A sávok tavaly októbertől 100, illetve 767,2 forintra módosultak.) Onnantól kezdve az a lakossági fogyasztó, aki túllépi a limitet, az elsődleges tarifához képest több mint hétszeres árat fizet az elfogyasztott földgáz után. A kormány magyarázata szerint ezzel a túlfogyasztóknak a mindenkori versenypiaci költségeket tükröző árat kell megfizetni. A gázszámlák rezsidobozában ehhez a 767 forinthoz viszonyítva számolják, hogy a rezsicsökkentett díj nélkül mennyi lett volna a fogyasztó fizetési kötelezettsége az elszámolt időszakban.
Csakhogy ez az árszint nem a mindenkori, hanem csak az orosz nyomásgyakorlás miatt csúcsra futott európai gázárrobbanás költségeit tükrözte, később azonban e méregdrága szinten befagyasztott tarifa végletesen elszakadt a piaci áraktól. (Ehhez hasonlóan az áram esetében is meghatároztak egy „lakossági piaci árat”, amely szintén jelentős, bár kevésbé drámai megugrást tükröz.)
A 747 forint/köbméteres „versenypiaci költségeket tükröző” lakossági gázár körülbelül 150 euró/megawattóra (MWh) árnak felel meg, miközben az Európában irányadó holland gáztőzsdén (TTF) jelenleg 40 euró környékén mozognak az árak.
