Nem biztos, hogy annak szánta, mégis szinte komplett évértékelő beszédet mondott Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Joint Venture Szövetség éves közgyűlésén. „Az elmúlt 8 év…” kezdetű toposzt többször is hallhatta a zömében nagyvállalatok képviselőiből álló közönség Fellegi előadásában, melyet a Mol-részvénycsomag keddi megvásárlásának magyarázatával kezdett.
Fellegi kifejtette, hogy a korábbi gyakorlat szerint az állami vagyont felélték és privatizálták, most viszont eljött az ideje az állami vagyon gyarapításának. A Mol megvásárlása a kormány álláspontja szerint nemcsak jó befektetés, hanem a közjót is szolgálja, és olyan, pénzben nehezen kifejezhető hozadékai vannak, minthogy a jó orosz-magyar külkapcsolatok útjából elgördült a tranzakcióval egy hatalmas problémacsomag.
Fellegi egyébként Szanyi Tibornak is üzent, aki „a bűncselekmény határait súroló, ész nélküli pénzkidobásnak” minősítette a Mol-pakett megvásárlását, majd közleményben állította, hogy Fellegi Tamás sosem tárgyalt a Szurgutnyeftegaz tulajdonosaival és vezetőivel és azt akarja megtudni, hogy kik között is zajlott a megállapodás. „Ez egy üzleti tranzakció volt, nincs mögötte politikai hátsó megegyezés. Ha lett volna, akkor a részvénycsomagot áron alul vagy áron felül vettük volna” – válaszolt a miniszter, hozzátéve, hogy „nincs ördögi válasz Szanyi Tibor nagyon elrontott kérdésére.”
Szép ív
A továbbiakban a miniszter kifejtette, hogy az első és második akcióterv, a Széll Kálmán Terv és az Új Széchenyi Terv szép gazdaságpolitikai ívet ír le, melyekkel látható, hogy a kormánynak nagyon határozott gazdasági elképzelései vannak. Fellegi Tamás ezek után a közeljövő terveiről beszélt. Súlyos problémának tartja a több mint 450 paragrafusból álló, átláthatatlan, lassú és drága közbeszerzési törvényt, az új tervezet viszont lényegében elkészült, és „még a nyári szünet előtt” megszavazhatja a Parlament. Ezzel párhuzamosan még idén elkészül a vagyonleltár, és a kormány új vagyonpolitikai irányelveket kíván lefektetni.
Fellegi Tamás. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
„Semmilyen kétségem nincs afelől, hogy a Paksi Atomerőmű a legszigorúbb stressztesztnek is meg fog felelni” – tért rá előadása következő pontjára Fellegi. A miniszter kifejtette, hogy mostanra született meg az uniós döntés a tesztek részleteiről, amelyek minden eddiginél szigorúbbak lesznek.
Szó esett arról is, hogy a kormány hamarosan kiírja a pályázatot egy új 900 megahertzes mobilkommunikációs frekvenciára, mivel szeretné, hogy a legújabb generációs szolgáltatások is megjelenjenek a piacon. A miniszter lehetségesnek tartja azt is, hogy nem lesz negyedik mobilszolgáltató a piacon, ebben az esetben újra kiírják a frekvenciapályázatot a jelenlegi három szolgáltatónak és feloldják a korábbi korlátozásokat, hogy a meglévő hálózaton is használhatóak legyenek a legújabb, negyedik generációs szolgáltatások.
A nemzeti fejlesztési miniszter az Európai Unió 2020-as stratégiájával összhangban Magyarország számára a 3 fő prioritást a versenyképesség növelésében, munkahelyek teremtésében és gazdasági növekedésben határozza meg. Az ehhez szükséges szakképzési és felsőoktatási átalakítás még csak a kezdeteknél jár, ahogy a tárcavezetőtől megtudtuk, még a döntéseket sem hozták meg, a végrehajtás pedig csak ezután következhet. Talán a közeljövő nagy bejelentéseit szellőztette meg Fellegi azzal, hogy leszögezte, a közösségi közlekedést radikálisan át kell szervezni, javítani kell a minőségét és finanszírozhatóvá kell tenni, méghozzá minél hamarabb. Az 1 millió új munkahely teremtésének szándéka ezúttal is elhangzott, ám ennél konkrétabbat nem fűzött hozzá Fellegi Tamás.
Kínaiak a kapuk előtt
A Kínával való szorosabbra fűzött, elsősorban gazdasági, másodsorban politikai kapcsolatokhoz viszont igen. A két ország között tavaly október óta intenzívebbé váltak a tárgyalások. Mint az előadásból megtudtuk, Kína stratégiai európai jelenlétet akar, amiben nagyon számítanak Magyarországra, mint az Unió kapujára. Jelenleg közlekedési együttműködésről tárgyalnak: kínai partnert keresnek vasútfejlesztéshez, és nem titok, hogy a katasztrofális helyzetben lévő Malév legesélyesebb befektetője is kínai. Ahogy Fellegi Tamás kifejtette, a kínai autóipari központnak, a Csunking körzetnek például nincs közvetlen összeköttetése az Európai Unióval, Magyarország nem titkolt szándéka pedig az, hogy mielőbb legyen.
