Schmidt Mária ezt benézte!
A Németország megszűnését vizionáló történész asszony alapítványa ugyanis hiába fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint ki kell adniuk a vagyonfelhasználásuk keretében kötött valamennyi szerződés lényeges adatát.
Ezt írt közösségi oldalán Tóth Bertalan. Az MSZP frakcióvezetője hozzátette: nem maradhat titokban, hogy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány mikor, mire és mennyi közpénzt költött. Az ellenzéki képviselő felidézte, hogy az ügy eredetileg úgy indult, hogy a Magyar Hang egy bizonyos szerződés adatait kérte, ám Schmidt Mária ezt arra hivatkozva tagadta meg, hogy az újság szerinte külföldről is kap pénzt, ezért a válaszadás „hazánk szuverenitása szempontjából aggályos”.
Ekkor lépett Tóth Bertalan, mondván: segít a történész
alapítványának az átlátható közpénzfelhasználás szabályai megismerésében,
és kikérte tőlük az összes, gazdálkodásukra vonatkozó adatot. Azt gondolta: egy parlamenti képviselőnek talán mégsem tagadhatják meg a válaszadást.
Jöttek a perek
Az alapítvány vezetése bírósághoz fordult, hogy ne derülhessen ki, mikre költik a köz pénzét.
Sok mindenre hivatkoztak, kezdve onnét, hogy a kért adatok döntést előkészítő dokumentumok, egészen addig, hogy a honlapjukról is megismerhető a gazdálkodásuk.
Első fokon az az ítélet született, hogy az összes, Tóth Bertalan által kért dokumentumot 15 napon belül el kell küldeni elektronikus úton úgy, hogy csak a személyes adatokat takarhatják ki.
Schmidt Máriáék fellebbeztek, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ítélete is kimondja: tiltakozásuk nagyobbrészt nem megalapozott. A bíróság indoklása szerint a Schmidt Mária által vezetett alapítvány nem jelölt meg semmilyen konkrét döntést, amelynek az előkészítésére hivatkozva megtagadhatnák az adatszolgáltatást, megalapozatlan az az érvelésük, hogy a kuratórium döntéseinek megküldésével eleget tettek volna az adatkérésnek, mivel az általa benyújtott adatigénylés a kuratóriumi ülések jegyzőkönyvére irányult, amely nem azonos a kuratórium döntéseivel.
A mostani ítélet arra is felhívja a figyelmet, hogy az alaptörvény értelmében
mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
A helyzet tehát az, hogy Schmidt Máriáéknak ki kell adniuk az alapítvány gazdálkodására vonatkozó dokumentumokat, amelyeket továbbra is kíváncsian vár Tóth Bertalan, aki azt ígérte, hogy ha megérkeznek, közzéteszi valamennyit.
Schmidt Mária és Lánczi Tamás
Tóth Bertalan arra utalt, hogy amikor megérkezett a közérdekű adatigénylés a Magyar Hangtól, Schmidt Mária főigazgatóként állásfoglalást kért a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökétől. Azt kérdezte: ki kell-e adni adatok sokaságát, ha „azokat jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet, újság kéri”? Azt is felvetette a Lánczi Tamásnak címzett levelében, hogy nem sérti vagy veszélyezteti-e Magyarország szuverenitását, ha egy közfeladatot ellátó szervnek a tevékenységével kapcsolatos pénzügyi adatai „külföldi szervezetek kezébe kerülhetnek”. A főigazgató arra kérte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy ha a jelenlegi jogszabályok alapján nincs lehetőség az ilyen szervezetektől érkező közérdekű adatigénylések teljesítésének megtagadására, de szuverenitásvédelmi szempontból aggályosnak tartja ezt a fajta információszolgáltatást, akkor tegye meg a szükséges lépéseket a probléma megnyugtató megoldásáért.
A Magyar Nemzet cikke szerint Lánczi Tamás válaszolt is az alapítvány főigazgatójának. Eszerint a hivatal már többször szót emelt az ellen, hogy a „külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, így médiumok is, a magyar államtól és annak szerveitől nagy mennyiségű adatot nyernek ki, amelyet ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba töltenek fel”. A hivatal elnöke szerint ezáltal az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják. Ezt meggátolandó konkrét javaslatokat küldött a hivatal a jogalkotónak.
Az ügyben akkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila is megszólalt
Ki kell adni az adatokat
– jelentette ki az atv.hu kérdésére válaszolva. Kiemelte: a Tromsoi Egyezmény megkülönböztetés nélkül bárki számára biztosítja a jogot, hogy adatigénylés alapján hozzáférhessen a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz, a kérelmező státuszától vagy a hozzáférés iránti kérelem céljától függetlenül. Az egyezmény szerint minden közérdekű adatot tartalmazó irat fő szabályként nyilvános és közölhető, ezt csak az egyezményben felsorolt jogok és jogos érdekek védelme érdekében lehet korlátozni.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumában egyébként Lánczi András elnök, Schmidt Mária tag. Az alapítvány adta ki Áder János korábbi államfőnek a napokban megjelent A haza minden előtt című könyvét.
