Kovács Árpád szerint mára túlhaladott nézet, hogy “jó, ha nem ér rá az állam foglalkozni a gazdasággal, mert legalább békén hagyja”. Ma már látszik, mennyire számít a gazdaság arra, hogy az állam mindazt a feltételrendszert biztosítsa, amiben mozogni tud – tette hozzá a számvevõk egykori elnöke.
A felvetésre, mennyire egyeztethetõ a demokráciával össze a visszalépés a jóléti társadalom modelljétõl, a közgazdász azt mondta: nyilván ez visszahat az államfelfogásra, a vezénylési felfogásra, a centralizációsra. “Az erõs és korrektül mûködõ állam, az nem feltétlenül csak egy lúzer tud lenni” – mondta a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.
Magyarországon generális változás történt a megtakarítási hajlandóságban. A lakosság a korábbi években minden létezõ pénzt elköltött, azt is, ami nem volt. A csekkeket azonban ki kell fizetni, hiszen értéket csak az ember munkája teremt – mondta Kovács Árpád.
Szerinte látható, hova vezetett az az éveken át uralkodó közgazdasági nézet , hogy a piac mindent megold, nincs hülye vállalkozó, csak hülye hivatalnok. Ez a társadalmi ügyek kezelésében is változást fog hozni, de Magyarország ebben a tekintetben nem áll rosszabbul, mint az európai országok döntõ többsége.
Kovács Árpád azokkal ért egyet, akik szerint a mozgástérbõvítés a vállalkozások számára egyelõre nem hozta meg az elvárt aktivitási eredményt. Azok a nagyvállalatok érnek el eredményt, amelyek exportra dolgoznak. Látható, hogy valamit tenni kell a munkaügyi problémákkal. Egyébként pedig egy elhúzódó válság van, és elég ötlettelen az európai válságkezelési modell – mondta.
