2026. február 28-áig meghosszabbítják az árrésstopot, és decembertől bővítik is az árréstop hatálya alá tartozó élelmiszer-termékek körét: a meglévő 30 mellé újabb 14 terméket vonnak be – jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón.
A 2025. március 17-én bevezetett árrésstopot a kormány azzal indokolta, hogy a nemzetközi üzletláncok túl magas árrést tesznek rá az alapvető élelmiszerekre, ez pedig hozzájárult az élelmiszer-infláció emelkedéséhez. A kabinet meghatározta, hogy egyes alapvető élelmiszertermékekre a kereskedők maximum 10 százalékos bruttó hasznot tehetnek. Az árrésstopot az elmúlt bő fél évben rengeteg kritika érte a piaci szereplők, a gazdaságkutatók, sőt civil szervezetek részéről is, miközben egy friss kutatás alapján a magyarok többsége választási eszköznek tartja. Ennek ellenére a kormány kitart mellette.
A 24.hu több iparági forrásból is úgy értesült, hogy az árrésstop csak a jéghegy csúcsa, és nem önmagában értelmezendő. Társul mellé egy erős informális nyomás is a kormány részéről, hogy a piaci szereplők tartsák szinten az élelmiszerárakat, ne drágítsák a termékeiket. A beszámolók alapján a kabinet nemcsak a kereskedelmi láncokra, hanem az élelmiszergyártókra és -feldolgozókra is nyomást helyez. Tehát a láncoknak be kell tartaniuk a 10 százalékos árrésmaximumot, a másik oldalról viszont nem tehetik meg, hogy a gyártóktól megemelt áron hozzák be az érintett termékeket, megfejelve azokat egy 10 százalékos árréssel.
A nyomásgyakorlást úgy képzeljük el, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium időről időre egyeztetéseket kezdeményez, „berendel”, hol külön-külön, hol csoportokban bizonyos gazdasági szereplőket, és közli velük az elvárásokat, amelyeknek a lényege az, hogy ne emeljenek árat – magyarázta egyik forrásunk.
