A Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsa (KÖZSZAT) szerint rendkívül aggályos, hogy egy részleteiben ismeretlen üzleti terv és titokban tartott alig 3 hónapra kidolgozott új műsorstruktúra alapján akarja a közmédiumok dolgozóinak csaknem ötödét idén elbocsátani a munkáltató – írta Nagy Navarro Balázs, a Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsa elnöke a közleményében.
A szakszervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy az elmúlt években már számtalan csoportos létszámleépítés történt a közszolgálati média intézményeinél, és a mostani, a műsorkészítőket 20-30 százalékban érintő leépítési tervek egyes területeken akár teljes tartalmak megszűnését, a közszolgálati média egyes műfajainak eltűnését vagy minőségének súlyos romlását okozhatja.
Az érdekképviselet az elmúlt 3 hétben a vezérigazgatóval és az MTVA vezetőivel folytatott konzultáción nem kapott választ arra, mi indokolja, hogy éppen ennyi embert, éppen az adott munkakörökből kell elbocsátani. A KÖZSZAT elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben embereket tesznek az utcára, továbbra is csaknem 50 nyugdíjast foglalkoztatni kíván a munkáltató (akik között a legmagasabb jövedelem a 800 000 forintot is meghaladja). A KÖZSZAT életkor alapján történő diszkriminációnak tekinti, hogy az összes MTVA foglalkoztatott korösszetételéhez képest kimagasló 40 százalékos arányban szerepel a leépítendők körében az 50 éves feletti munkavállalói csoport.
Vezetőket nem bocsátanak el
AZ MTVA által szolgáltatott, sokszor egymásnak ellentmondó adatok alapján nem látja a KÖZSZAT igazoltnak a párhuzamosság megszüntetésének tényét. A vezetői posztokon az Alap létrejötte óta nem csökkent, hanem nőtt a vezetői beosztásokban foglalkoztatottak száma, és a leépítésben is a többiekhez képest kevésbé érintettek a vezetők, miközben a közmédiumok, elsősorban az MTV 10 milliárdot meghaladó adósságáért a korábbi vezetés tagjai közül senkit nem tettek felelőssé.
A KÖZSZAT magyarázatot kért, de nem kapott arra, hogy egyes műsorkészítői területen (szerkesztők, szerkesztő-riporterek, segédszerkesztők, vezető szerkesztők) az ellentmondó adatok szerint a leépítés mértéke akár 10 százalékkal is meghaladja a hivatalosan közölt arányokat – áll a közleményben. Így egyes munkakörökben akár 40 százalék feletti, néhány esetben 100 százalékos leépítésre készül a munkáltató.
Másképp kellene
A közmédiumok átalakítását nem a közmédiumok dolgozóinak tömeges elbocsátásával, a műsorkészítés jelentős részének külsős produkciók kezébe adásával lehet és kell megoldani – vélik az érdekvédők.
Az MTVA kommunikációs igazgatója a televíziók korábbi gyakorlatára utalva hetekkel ezelőtt úgy nyilatkozott egy munkáltatói tájékoztatón, hogy a külső gyártás sokszor a korrupció melegágya volt. A KÖZSZAT képviselői kérték, de az MTVA vezetése semmilyen hatásvizsgálattal nem igazolta, hogy a rádió- vagy televíziós műsorok külső gyártása olcsóbb lenne.
Jogellenes volt az összevonás?
A KÖZSZAT jogilag is rendkívül kérdésesnek tartja, hogy egy a Médiatanács által kezelt Alap, a médiatörvényben sehol nem megfogalmazott módon foglalkoztatja a közmédiumok dolgozóinak több mint 90 százalékát, von össze több évtizede működő intézményeket, rendelkezik arról, hogy a jogilag tőle független nonprofit részvénytársaságok hova költözzenek, majd dönt az átvett dolgozók csoportos leépítéséről, illetve módosítja titokban az Szervezeti és Működési Szabályzat egyik pontját.
A kérésük ellenére sem az MTVA, sem az azt felügyelő Médiatanács nem adta át azt a megállapodást, amelynek alapján 2011. január elsejei hatállyal munkáltatói jogutódlással átkerültek a munkavállalók az Alaphoz. Az MTVA a jogszabályok megsértése nélkül nem tagadhatta volna meg a dokumentum átadását, de sajnos a törvénysértő helyzet itt is fennáll.
A jogutódlás következtében a korábbiaknál is súlyosabb bérfeszültségek keletkeztek, több száz munkavállaló esetében a munkáltató adatai szerint is bizonyíthatóan jogsértő helyzet jött létre az „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapelvének megsértése miatt. Ugyanabban a munkakörben akár 100 százalékos eltérések is lehetnek, amit semmi munkával összefüggő körülmény nem igazol. A KÖZSZAT elutasítja, hogy a jogsértő helyzetet úgy rendezze a munkáltató, hogy emberek munkaviszonyát szünteti meg, hogy így találjon forrást a 2012-re ígért bérkiegyenlítésre.
Közölték: minden támogatást megadnak azon munkavállalóknak, akik munkaviszonyuk megszüntetése kapcsán tanácsot, támogatást kérnek a szakszervezetektől. A KÖZSZAT egyben jelzi, hogy 2011. július 1-jétől az Ideiglenes Üzemi Tanács mandátuma lejártával a telephelyi üzeni tanácsok megválasztásáig, illetve a Központi Üzemi Tanács megalakulásáig a munkáltatónál képviselt szakszervezetek az Üzemi Tanács jogkörét is részben átveszik.
