Gyurcsány Ferenc pénteken a Népszabadságban megjelent publicisztikájában a nemzet fizikai és szimbolikus megtestesüléséről értekezett. A volt miniszterelnök írásában többek között a rendszerváltás óta eltelt időszak választói elvárásainak változásáról ír, valamint arról, hogy „a kormánypolitikák torzulása mögött ott van az új magyar demokráciával, a szociális piacgazdasággal kapcsolatos választói elvárások torzulása is”.
Gyurcsány Ferenc a baloldal nagyobb állami gondoskodásra vonatkozó, valamint a jobboldal rendpárti biztonságnövelő ígéretei kapcsán emlékeztet rá, hogy egy ügyeskedő világban élünk, amelyet egyebek mellett a szocialisták pénzosztó állama és a jobboldal államosító, kegyosztó kormánya teremtett meg és működtet.
Az új párt létrehozása mellett kardoskodó volt miniszterelnök szerint pártjában sokan még mindig nem képesek szabadulni a kádári nosztalgiától és értelmezni a baloldaliságot a szabad piacgazdaság körülményei között. A választói csoportokat elemezve Gyurcsány arra a következtetésre jut, hogy legfőbb szavazóbázist a Fidesz és az MSZP esetében is a munkások adják, a baloldali mentalitás fő attribútumának pedig a munka tiszteletét, az erőfeszítés megbecsülését, a szabad gondolkodást és identitásválasztást, a másikért érzett felelősséget tartja. „A munkással vagyok, ha főnöke túlmunkára kényszeríti, de szembeszállok vele, amikor veri a feleségét. A diákot támogatom, ha tanulni akar, de szembemegyek vele, ha este kokaint vásárol” – írja a volt miniszterelnök publicisztikájában.
Gyurcsány Ferenc szerint az MSZP-n belüli viták most arról szólnak, hogy az elesettek védelmének hagyományos, államközpontú ösztöne és a szabadelvű modernizáció nyugatos, polgári igénye, az egymással szembeni igazságok hogyan békíthetőek ki egy párton belül. A Demokratikus Koalíció Gyurcsány szerint éppen arra példa, hogy a hagyományos baloldalt a modern baloldal felől kell integrálni és nem fordítva.
Gyurcsány Ferenc szerint a személyes vitáknak meg van a helye és az ideje, mégpedig egymás között, szemtől szembe, nem pedig egymás háta mögött a sajtóban. A Fidesszel „cinikus, agresszív, gazemberségei” ellen pedig a pártnak egységesen kellene fellépnie. A volt miniszterelnök végül arra jut, hogy az MSZP-ből új pártot kell faragni, ha még lehet.
