2010-ben az összes jelentkező több mint kétharmada, pontosan 97 706 fő nyert felvételt a felsőoktatásba. Az előző évhez képest tehát valamivel tovább élesedett a verseny – 2009-ben még a felvételizők 74 százaléka járt sikerrel – közölte az Educatio Nonprofit Kft., a felsőoktatási felvételit lebonyolító szervezet.
A felvettek valamivel több mint fele az alap- vagy egységes, osztatlan képzés nappali munkarendjén kezdhette meg a tanulmányait. A mesterképzésben a nappalira és a levelezőre felvettek száma közel azonos volt. A felsőfokú szakképzésre bekerült 12 ezer hallgató legtöbbje pedig nappalis lett. Tovább csökkent viszont az esti tagozatra és a távoktatásra felvételt nyertek aránya.
A legmagasabb ponthatárok
A hagyományosan népszerű szakokon és intézményekben igen magas ponthatárok születtek, ám mégsem annyira, mint a korábbi években. A Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakra (a nappali, államilag támogatott képzésen) kellett a legtöbb, azaz 462 pont. 2009-ben is itt volt a legmagasabb a bejutási küszöb, akkor 469-nél húzták meg a vonalat. A Corvinuson a gazdálkodás és menedzsment alapszakon 453, a pénzügy és számvitelen pedig 448 pontra volt szükség.
A Szolnoki Főiskolán a turizmus és vendéglátás szakra 394, a BCE ugyanezen képzésére azonban 446 ponttal lehetett csak bejutni. A költségtérítéses levelező turisztikai alapszakokra viszont már a minimumpontszám (200 pont) is elég volt az ország több intézményében.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) a kommunikáció szakon 441, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) 441 pontnál húzták meg a határt, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) viszont a 452 alatt teljesítők nem juthattak be. A mechatronikai mérnöki szakon 437 pont alatt nem volt esély a felvételre a Műegyetemen. Ugyanitt a mérnök informatikus alapszakra 370, a Miskolci Egyetem ugyanilyen képzésére viszont 263 pont is elég volt.
A BME természettudományi karán megdöbbentő eredmény is született: a költségtérítéses fizika alapszakon 403, míg az államilag támogatotton „csak” 354 ponttal is hallgatóvá válhatott egy jelentkező.
Pont Ott Parti 5 helyszínen
Az Educatio Nonprofit Kft. idén ötödszörre rendezi meg a felvételi ponthatárok kihirdetéséhez kapcsolódó rendezvényét a PONT Ott Partit. Koncertekkel, beszélgetésekkel, játékkal várnak mindenkit július 21-én 16 órától 22 óráig a Millenáris Parkba.
Nemcsak a fővárosban rendeznek ponthatárváró bulit, hanem Miskolcon, Pécsett, Debrecenben és Szolnokon is lesznek programok.
A Semmelweis Egyetemen az általános orvos szakára 434, a Pécsi Tudományegyetemen ugyanerre 418, Szegedre és Debrecenbe pedig egyaránt 419 pont kellett ahhoz, hogy az államilag támogatott képzésen részt vehessen valaki. A pszichológia alapszakra a Károli Gáspár Református Egyetemre volt a legnehezebb bejutni, 456-nál húzták meg a ponthatárt. Érdekes, hogy erre az alapszakra a Szegedi Tudományegyetemre a költségtérítéses nappali képzésre 416, az államilag támogatott levelezőre pedig 415 pontot kellett teljesíteni a jelentkezőknek.
A jogászképzésben is magasra tették a lécet: az ELTÉ-n 426, a Károli Gáspár Református Egyetemen 415, Miskolcon pedig ennél egy ponttal több kellett ahhoz, hogy nappalis, támogatott hallgatóvá váljon valaki.
Az ELTE bölcsészkarán a szabad bölcsészetre 414 pont kellett a bejutáshoz, a Nyugat-magyarországi Egyetemre és a Pannon Egyetemre egyaránt elég volt 388 pont.
Kevesebb államilag támogatott hallgató
Míg tavaly még 56 ezer államilag támogatott hallgatót veszhettek fel az egyetemek és a főiskolák, 2011-től viszont – a katonai és rendvédelmi felsőoktatást nem számítva – 53 450 fő felsőoktatási tanulmányait „finanszírozza” az állam. A felsőfokú szakképzésre felvehető hallgatók létszáma 10 ezer lesz. A mesterképzésben viszont ugyanannyian, 19 600-an tanulhatnak, ugyanis az ő számukat úgy számítják ki, hogy az alapszakon három évvel korábban támogatott helyeknek a 35 százalékát hirdetik meg. A doktori képzésre felvehető hallgatóknál 1300 főnél húzták meg a határt. A bölcsészek, a társadalomtudósok és a hitéleti képzésben résztvevők összesen 430-an lehetnek, az agrár, műszaki, egészségügyi, természettudományos és művészeti doktorjelöltek létszáma legalább 870 lehet.
Az agrár képzési területre 1850, a bölcsészettudományira 4100, a gazdaságtudományi szakokra pedig 4900 hallgatót vehetnek fel. Informatikát 6400, jogot és igazgatást 500 diák tanulhat államilag finanszírozott formában, a műszaki képzési területre pedig 9850 a felvehető hallgatók száma. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen 3100-an kezdhetik meg a tanulmányaikat. A pedagógusképzésre felvehető hallgatók számát 2000-ben, a sporttudományi terület államilag támogatottjainak a számát 500-ban határozták meg. Társadalomtudományt 2100, természettudományt 5200 hallgató tanulhat az állam pénzén, a támogatott művészhallgatók száma 570, a művészközvetítést tanulóké pedig 390 lesz.
Az egységes, osztatlan képzéseken a létszám 2840 lesz. Az agrár képzési területre 160 (azaz ennyi állatorvost képeznek) diák kerülhet be államilag támogatott helyre, a jogi és igazgatásira 800, a műszaki képzési területre 200, az orvos- és egészségtudományira 1500, a művészeti képzési területre 180 lesz a felvehető hallgatók száma. A tavalyi évhez viszonyítva a leendő gazdászok, társadalomtudósok, jogászok és bölcsészek számát csökkentették drasztikusan. A természettudományi képzési területre viszont például ezerrel több hallgató vehető fel, mint két évvel ezelőtt.
A képzési területenkénti keretszámok 5 százalékos túllépését engedélyezik. A kormány határozata kitér arra is, hogy az államilag támogatott létszámkeret legfeljebb 10 százaléka lehet a részidős, vagyis esti, levelező, illetve távoktatásos.
