A Széll Kálmán Tervben megfogalmazottaknak megfelelõen a bérpótló juttatás helyébe a foglalkoztatást helyettesítõ támogatás lépett, amely a korábbinál szigorúbb feltételekkel adható: nem jár például azoknak, akik nem vesznek részt közfoglalkoztatásban, vagy nem keresnek munkát.
Az álláskeresési járadék a jövõben már csak 90 napig folyósítható az eddigi 270 nap helyett, és négyrõl öt évre nõ az összeg megállapításánál számításba vett idõ.
A lakásfenntartási támogatással kapcsolatos változások értelmében mától megszûnt a távhõ- és gázártámogatás eddigi rendszere, és már azok is kérhetnek hozzájárulást, akik fával, olajjal, vagy más módon fûtenek. Az igénylési jövedelemhatár is módosul 71.250 forintra, vagyis a nyugdíjminimum két és félszeresére, a jövedelemhatár eddig annak másfélszerese volt.
A sporthuliganizmussal kapcsolatos jogszabály értelmében aki megzavar egy sporteseményt, akár három év börtönnel is sújtható.
A tanyafejlesztési programot illetõen mától a hónap végéig összesen 825 millió forintra pályázhatnak azok az önkormányzatok, családi gazdaságok vagy õstermelõk, akik érdekeltek a tanyarendszer fenntartásában.
Ezentúl az üdítõitalok, energiaitalok, elõrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítõ után népegészségügyi termékadót – a köznyelvben chipsadót – kell fizetni. Az adóból becslések szerint mintegy 20 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe.
Szigorodnak a külföldi rendszámú autót vezetõkre vonatkozó szabályok is, a jármûvet ezentúl is bárki vezetheti harminc napig Magyarországon, de ehhez szeptember 1-tõl rendelkezniük kell az üzemben tartó írásos hozzájárulásával, amelyen a birtokba adás idõpontját is meg kell jelölni.
A közúti közlekedésrõl szóló törvény alapján változtak a külföldi rendszámú jármûvek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályok is, így szeptembertõl az üzemben tartók nem hivatkozhatnak külföldi szokásos tartózkodási helyükre a nem magyar rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják.
Hatályba lépett a bírákat képzésre kötelezõ jogszabály-módosítás is. Az MTI az Országos Igazságszolgáltatási Tanácstól korábban úgy értesült: a képzési rendszerrõl októberben dönt a testület.
Szeptember elsejei hatállyal módosították az egészségügyi dolgozók ügyeletét érintõ szabályokat. Ezzel egyértelmûvé válik, hogy az ügyeleti idõ is a heti munkaidõ része, a dolgozónak az ügyelet befejezését követõen legalább 8 órányi pihenõidõ jár, ha pedig ezért nem tudta ledolgozni elõírt munkaidejét, a személyi alapbér akkor is megilleti.
Ma lépett hatályba az az alkotmánymódosítás is, amely az alaptörvény januári életbelépését megelõzõen szükséges átmeneti rendelkezésként 15-re növeli az Alkotmánybíróság tagjainak számát.
