Szeptember elsejétõl az álláskeresési járadékot legfeljebb 90 napig folyósítják majd a korábbi, maximálisan lehetséges 270 nap helyett. Egy nap folyósítási idõhöz a korábbi öt helyett tíz nap jogosultsági idõ szükséges szeptember 1. után. A járadék havi összege nem haladhatja meg a minimálbér összegét, ami idén 78 ezer forint (a határ korábban a minimálbér 120 százaléka, idén 93 600 forint volt).
Korábban álláskeresési segélyt is kaphattak a munkanélküliek, ha nem volt meg az álláskeresési járadékhoz szükséges jogosultsági idejük. A segély összege a minimálbér 40 százaléka volt. Ezt a jövõben csak azoknak jár, akik a nyugdíjkorhatár betöltését megelõzõ öt évben válnak álláskeresõvé – áll a Közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényben.
Aki semmiféle álláskeresési járadékra vagy segélyre nem volt jogosult, annak eddig bérpótló juttatás járt (28 500 forint havonta). Ezt szeptember elsejétõl átkeresztelik “foglalkoztatást helyettesítõ támogatásra”, az összege azonban nem változik. Az érintetteknek a jövõben sokkal aktívabban kell közremûködniük a munkakeresésben: ha a munkaügyi központ által ajánlott munkát (vagy közmunkát) nem fogadják el, elveszítik ezt az összeget is. A munkát akkor is el kell fogadni, ha emiatt egy másik településre kell utazniuk – ha ezt nem teszik, elvész a támogatás. Ezt kizárólag a jegyzõ által igazolt indokkal – például kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása miatt – lehet visszautasítani.
A közmunkások bérét a kormány határozza meg
Az új szabályozás oka az – olvashatjuk a törvényben –, hogy „a szociális ellátórendszerben kapható támogatások ne ösztönözzenek a munkavégzés ellen”.
A törvény szerint a kormány felhatalmazást kap, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér mértékét rendeletben állapítsa meg. A teljes munkaidõben foglalkoztatott közmunkások bére – attól függõen, hogy igényel-e szakképesítést a munkakör betöltése, vagy sem – 57 ezer, illetve 78 ezer forint lesz havonta. A Belügyminisztérium szerint a közfoglalkoztatásban részt vevõk a korábbi bérpótló juttatás kétszeresét kapják, ezért nem igazak azok a kijelentések, hogy a közmunkabér méltánytalan lenne.
Közmunkaprogram magánerdõkben – Fotó: Balázs Attila / MTI
Több szakszervezeti vezetõ élesen bírálta a közmunkabér mértékét, szerintük ez nem ösztönöz munkára, az összege nem éri el a létminimumot, a munkáltatók pedig visszaélhetnek vele. Borsik János, az Autonómok elnöke azt emelte ki, hogy az 57 ezer forintos bruttó összeg messze elmarad a létminimumtól. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke tisztességtelennek nevezte a minimálbérnél is alacsonyabb közmunkabért. Gaskó István, a Liga elnöke szerint pedig alkotmányossági problémákat is felvethet, hogy a közmunkások a minimálbérnél is kevesebbet keresnek.
Rendezett portáért jár csak a segély
A segélyezés feltétele lesz a lakókörnyezet rendben tartása, ennek a betartását a jegyzõ felügyeli majd. Megvonják a foglalkoztatást helyettesítõ támogatást attól, aki nem nem tartja rendben a kertjét, az udvarát és a lakását. Élve a szociális törvénymódosítás adta lehetõséggel, az elmúlt hetekben ellenõrzést tartottak több Somogy megyei településen is azoknál a családoknál, akik a helyi önkormányzatoktól ilyen juttatást kapnak.
A mindössze 28 500 forintos támogatást az fn.hu értesülései szerint még nem vonták meg senkitõl, de felszólítást több érintett is kapott, a türelmi idõ szerdán járt le. Ha az újabb felszólításnak sem tesznek eleget, akkor a járulék mindaddig megvonható, amíg nem orvosolják az esetleges kifogásokat.
Az fn.hu-nak egy helyi asszony elmondta, hogy az öttagú családja jelenleg nettó 116 ezer forintból él, ami arra is alig elég, hogy a mindennapi betevõt és a közüzemi számlákat kifizessék. Így például nem tudja a kerítést megjavíttatni. A nõ és a férje is részt vesz a közmunkaprogramban, mert sem a lakóhelyükön, sem a környékbeli városokban nem találtak munkát. Ám sajnos csak négyórás közmunkát kaptak.
Szeptember 1-jén lép hatályba
A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett CVI. törvényt július 11-én szavazta meg az országgyûlés 251 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 32 tartózkodással.
