7500 aláírást hozott az Országgyűlésnek az esztergomi képviselőtestület feloszlatásáért Tétényi Éva polgármester, aki Vona Gábort, a Jobbik frakcióvezetőjét kérte meg az aláírások átadására – nyilatkozta a városvezető tudósítónknak a Parlamentben. Két okból kérte a Jobbik politikusát: egyrészt mert a párt aktivistái sok aláírást gyűjtöttek, másrészt azért, mert az Országgyűlés csak akkor foglalkozhat az üggyel, ha azt egy képviselő felvállalja.
Nem tart-e attól, hogy az akció nyomán a szélsőséges párthoz kötik? – kérdeztük Tétényi Évát. Nem pártpolitizálok, hanem várospolitizálok; a helyzet olyan súlyos, hogy Esztergomban is, és az egész országban is nagykoalícióra lenne szükség – hangzott a válasz.
Tétényi Éva a Parlamentben. Fotó: Kummer János / fn.hu
Ha a képviselőtestület nem mondja ki saját feloszlatását, akkor az Országgyűlésnek oszlathatja fel. Október óta próbálkozom ezt elérni a Fidesz politikusainál, de mindig lepattanok róluk – mondta. Lapunk tudósítója javasolta, hogy használja ki a Parlament folyosóján kínálkozó alkalmakat, mire Tétényi elmondta: Kövér Lászlónál és Navracsics Tibornál már próbálkozott, de nem ját sikerrel; mindkettejüktől azt a választ kapta, hogy ebben az ügyben nem kívánnak vele beszélgetni.
Tétényi Éva mindebből arra következtet, hogy Esztergom ügyében csak Orbán Viktor dönthet. Mint elmondta, Orbán a város díszpolgára, és a miniszterelnök két apró meghajlása nyomán reménykedik a kérés pozitív elbírálásában.
Nincs időhatár arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlésnek meddig kell döntenie a képviselőtestület feloszlatásáról. Ha viszont a döntés megszületik és pozitív, akkor három hónapon belül kell új választást tartani, de ez akár egy hétre is lerövidíthető – mondta Tétényi Éva. A miniszterelnöki kabinet egyelőre nem válaszolt lapunknak arra a kérdésre, hogy mi lesz petíció sorsa.
A polgármester közölte: április tizennyolcadikára összehívta a város képviselő-testületét, mert dönteni kell Esztergom reorganizációs tervéről. Ha a határozat nem születik meg, vagyonfelosztás következik – mondta Esztergom első embere.
Mi az a vagyonfelosztás?
A helyi önkormányzatok pénzügyi finanszírozását, gazdálkodását érintő problémákra a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény rendelkezései nyújtanak eligazítást.
Ha egy önkormányzat egyéb – törvényben leírt módon – nem tudja az adósságrendezést kezelni (azaz, hogy az önkormányzat bevételei elegendő fedezetet nyújtsanak kiadásai finanszírozására, korábban felvett és vállalt hitelei, adósságai, kötelezettségei kifizetésre kerüljenek), sor kerülhet az önkormányzati vagyon (illetve annak ingó és ingatlan vagyontárgyai) értékesítésére is. A „vagyon” körébe a helyi önkormányzat az adósságrendezés időpontjában meglévő és az eljárás alatt szerzett vagyontárgyai egyaránt tartoznak.
Amennyiben az adósságrendezés megindítása időpontjától számítva 210 napon belül nem jön létre a hitelezői egyezség, a pénzügyi gondnok jelzése alapján a bíróságnak el kell indítani a vagyonfelosztási eljárást (ezután kerülhet sor az önkormányzati vagyon hitelezők közötti felosztására). Az önkormányzati vagyon bíróság általi felosztására csak végső esetben kerül sor, akkor, ha ezen intézkedés alkalmazása nélkül az adósságrendezési eljárás célja más módon már nem érhető el.
Ezen eljárásban a bíróság egy szigorú sorrendiség alapján összeállított vagyonfelosztási javaslat alapján dönt az önkormányzati vagyon felosztásáról (majd ezt követően a pénzügyi gondnok feladata ennek tényleges végrehajtása, a hitelezők kielégítése).
Az adósságrendezési eljárás jogi lezárultát követően – igen lényeges mozzanatként – a választópolgárok véleményt nyilvánítanak az önkormányzat működéséről.
