Két, 2006 őszén történt esemény ügyében is döntött kedden a bíróság. A két vádlott a „Kossuth tériek” két emblematikus figurája: Budaházy György és Toroczkai László.
Toroczkai nyert a BRFK ellen
A Toroczkai László elleni eljárás során a rendőrség mintegy 10 millió forintot követelt a Magyar Televízió székházának 2006-os ostrománál keletkezett rendőrségi károk miatt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnökétől.
A Fővárosi Bíróság – a korábbi, 2007 decemberében hozott döntését megismételve – azt mondta ki: a keresetnek nincs jogalapja, az alperes nem volt az események szervezője, felelőssége nem állapítható meg. Az, hogy mások mellett Torockai László is mikrofonba mondta a Kossuth téren szerveződött spontán tüntetésen, hogy menjenek át a Szabadság térre, nem minősül szervezésnek.
A bíróság ugyanakkor a határozatában rámutatott: a bíróság nem azt mondta ki, hogy nem történt károkozás, de azokért az elkövetők, a károkozók tartoznak felelősséggel. A rendőrség korábban keresetét azzal indokolta, hogy a Kossuth téren 2006. szeptember 18-án demonstráló tömeg egy része Toroczkai László felszólítására ment át a televízió székháza elé. Ezért ő a felelős az ott keletkezett károkért.
A Fővárosi Bíróság kimondta: nem osztotta azt az alperesi álláspontot sem, hogy a Szabadság téren választási gyűlés történt volna, megítélése szerint ott spontán tüntetés volt.
A bíró indoklása során hangsúlyozta: a gyülekezési törvény az írásos bejelentési kötelezettséget előíró részében tételesen tartalmazza, mi minősül szervezésnek: ez az időpont, a helyszín megadását, valamint a cél és az esemény lefolyásának meghatározását jelenti. Hozzátette: ezek együttes megléte minősül szervezésnek, amely többletfelelősséggel jár. Önmagában az, hogy „menjünk át a Szabadság térre”, ezt nem meríti ki – tette hozzá. Mindezek alapján jogalap hiányában a bíróság elutasította a rendőrség keresetét.
A Fővárosi Bíróság 2007 decemberében már hozott egy határozatot az ügyben, akkor a mostani döntéssel egyezően a jogalap hiányára hivatkozva utasította el a rendőrség keresetét. Ezt a döntést azonban a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el, így a per ismét a Fővárosi Bíróságra került. Az ítélet nem jogerős, az ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet a rendőrség.
A bírósági tárgyalást követően Morvai Krisztina újságíróknak nyilatkozva üdvözölte a bíróság döntését. Arra a kérdésre, hogy pártolná-e ha Budaházy György a Jobbik listájára felkerülne, azt mondta: „én bármit pártolnék, amit ő szeretne, mert azt gondolom, hogy egy remek szabadságharcosról van szó”.
Budaházyt 500 ezerre ítélték
Ötszázezer forint pénzbüntetésre ítélték Budaházy Györgyöt a budapesti Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt indult büntetőperben kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A harmadrendű vádlott ugyanennyi pénzbüntetést kapott, a bíróság szerint mindketten bűnösek jelentős kárt okozó rongálásban, amelyet társtettesként követtek el.
A hallgatóság bekiabálással zavarta az ítélet indoklását, majd annak elhangzása után a Himnusz éneklésébe kezdett. Ezalatt a büntetés-végrehajtás őrei kivezették a tárgyalóteremből Budaházyt. Miután a tömeg elénekelte a Himnuszt, pfujolni kezdett és a bírónőnek azt kiabálta: „hazaáruló”. A rendőrök sorfalat vontak a bíró köré, hogy megvédjék, amíg a hallgatóság elhagyta a tárgyalótermet.
