Hiába a kormányzati optimizmus, iparági információk szerint egyre inkább az körvonalazódik, hogy a magyar járműágazat nem képes függetleníteni magát az európai autóipar súlyos válságától, a jövő év elején ráadásul tovább romolhat a helyzet. A Központi Statisztikai Hivatal ipari termelésről szóló adatai alapján a járműgyártás kibocsátása közel 8 százalékkal csökkent, miközben a villamosberendezések gyártásban (ide tartozik az akkumulátoripar is) 12,3 százalékos volt a visszaesés idén január és szeptember között. A járműipar rendelésállománya 2024-ben hónapról hónapra 20 százalék körüli vagy némileg afeletti visszaesést mutat 2023 azonos időszakához képest.
Hogyan néz ki mindez alulnézetből?
„Kívülről nem látszik, de az egész hazai járműiparban elterjedt már az a hír, miszerint a vállalatok töredék időben termelnek, jellemzően 30–40 százalékos kapacitással működnek. A hétvégi termelésről le is álltak az üzemek, túlórák pedig csak bizonyos területen vannak” – közölte lapunkkal László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
Korábban a 24.hu is írt róla, hogy a feldolgozóiparban megjelent a passzív, „bújtatott” létszámcsökkentés. Az alelnök szerint az eszköz immár a teljes járműágazatban elterjedt. Konkrét példák alapján ez azt jelenti, hogy a munkaadók váratlanul munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok alá vetik a dolgozókat, ezek pedig szigorúbbak, mint a korábbi években. Akiről kiderül, hogy nem alkalmas, annak felmondanak. Márpedig a kétkezi dolgozók egészségi állapota olyan, hogy sokan – akár a magas vérnyomás kórképével – fennakadhatnak a rostán.
Akad olyan üzem, ahol egy nap alatt több mint 60 embert minősítettek alkalmatlanná
– mondta László Zoltán. Egy másik munkáltatói eszköz, hogy olyan szigorúan tartatják be a működési szabályzatot, ami korábban, a munkaerőhiányos időszakban elképzelhetetlen volt. Például a mobiltelefont éveken keresztül nyugodtan bevihették a dolgozók a gyártási területre, az elmúlt időszakban azonban számos olyan eset fordult elő, hogy azonnali hatállyal felmondtak a munkatársnak, akit telefonáláson kaptak olyan helyen, ahol az előírás szerint tilos az eszköz használata.
Azt aligha lehet felmérni, hogy országosan mennyire elterjedt az ilyenfajta bújtatott létszámcsökkentési forma, de a Vasas taglétszámából következtetve a munkavállalók mintegy 7–8 százaléka eshetett áldozatul ezeknek – becsülte a szakszervezeti vezető.
László Zoltán szavait támasztja alá a tiszaújvárosi Jabil járműipari beszállító esete. Észak-Magyarország egyik legnagyobb munkaadójánál ugyan nem hirdettek csoportos létszámleépítést, mégis mintegy 500 (a Telex szerint 800) ember távozott a cégtől az elmúlt egy évben. A Magyar Hang információi szerint a távozók egy részét elküldték, mások maguktól mentek el – például azért, mert olyan szerződésmódosítást tettek eléjük, amit nem fogadtak el.
A kölcsönzött munkaerő tömeges leépítésére az idén a kecskeméti Mercedes-gyárnál derült fény, míg az SK On akkumulátorgyártó üzemeiből az idén mintegy 700 kölcsönzött, valamint harmadik országbeli dolgozót küldtek el a vegyipari szakszervezet, a VDSZ szerint.
Az egyre gyakoribb műszakleállások és passzív létszámcsökkentések okán a munkavállalók körében elterjedt, hogy a gyártók lépései mögött a kormányzat intelmei állnak. A pletykák szerint a döntéshozók nyomást helyeztek a multicégekre, hogy a hivatalos létszámleépítésektől tekintsenek el, mivel politikai szempontból nehezen kezelhető, ha nagy létszámú elbocsátásokról jelennek meg hírek. A kormány számára hivatkozási alap lehet, hogy a járműipari vállalatoknak a koronavírus-járvány óta rengeteg állami támogatást adtak – nemcsak egyedi kormánydöntéssel (EKD), hanem versenyképesség-növelő támogatás címén is, 100 milliárdos nagyságrendben. Ezekről az értesülésekről azonban a szakszervezetek nem rendelkeznek bizonyítékokkal.
