Volt pénzügyminisztériumi tisztviselők meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszéken a minisztériumokon átívelő korrupciós bűnügy tárgyalása. Ez az az ügy, amelyben Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára – köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is – letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.
A Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban a Központi Nyomozó Főügyészség 54 ember ellen emelt vádat februárban. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, ekkor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le főként minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a tisztviselők kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre.
A 24.hu által elsőként ismertetett vádirat szerint az elsőrendű vádlott, egy pénzügyminisztériumi referens, jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, melynek segítségével széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal, projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. A rendszer lényege az volt, hogy több munkatársát – köztük a csütörtökre idézett kormánytisztviselőket – bevonva, milliós összegekért cserébe, elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások kedvező elbírálását.
Az ügyészség szerint összesen 108 uniós forrásból finanszírozott (főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt) pályázat, valamint további nyolc, hazai forrású (az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott) pályázat érintett az ügyben.
Az első hat vádlottnak – mint pénzügyminisztériumi tisztviselőnek – az is a feladatkörébe tartozott, hogy a nemzeti csalás elleni stratégiában meghatározott feladatokat végrehajtsa, és a csalás megelőzésében, annak azonosításában is közreműködjön.
A vádak alapján az elsőrendű vádlottnak még arra is volt gondja, hogy a pályázatok helyszíni ellenőrzését is kontroll alatt tartsa, ezért a Pénzügyminisztérium helyszíni ellenőrzési osztályvezetőjét – a későbbi harmadrendű vádlottat – is bevonta a korrupciós hálózatba. Utóbbi gondoskodott róla, hogy a kenőpénzzel biztosított támogatások helyszíni ellenőrzésére magát vagy egy munkatársát – aki az ötödrendű vádlott lett – osszák be. Abban állapodtak meg, hogy az ellenőrzések a kedvezményezettek számára kedvezően folynak le, vagyis nem tárnak fel hibát, és rövid időn belül lezárják a vizsgálatokat.
Mint megírtuk, a fővádlottak minisztériumi tolvajnyelvet találtak ki, hogy lehallgatásuk esetén a nyomozók ne tudják azonosítani őket, mégis kiderült, hogy kit neveztek „Faszfejnek” és kit „Pumuklinak”.
A korrupciós hálózat vezetője, K. Tamás elsőrendű vádlott – aki az első tárgyaláson botrányt csinált – akár tíz évre is börtönbe kerülhet, nála és családjánál százmilliós vagyont, BMW-t és Rolex karórát is lefoglaltak. A vádlottak közt van Karsai Tamás volt helyettes államtitkár is, aki négy év börtönt kaphat, valamint Barta-Eke Gyula volt állami cégvezető, aki öt évre kerülhet rács mögé – ő havi 2,3 milliós állásáról mondott le, miután vádat emeltek ellene. Rajtuk kívül megvádolták V. Istvánt is, aki korábban Hadházy Ákos országgyűlési képviselővel működött együtt ügyvédként korrupciós ügyek feltárásában.
A csütörtöki tárgyalásra elsőként K. László másodrendű vádlott idézték. A minisztériumi tolvajnyelvben „az Öreg” néven nevezett férfi 2014-től a Pénzügyminisztérium munkatársa volt különböző pozíciókban, volt osztályvezető, majd pályázatkezelési főosztályvezető-helyettes is. A vádak szerint a feladatkörébe tartozott a támogatásokhoz kapcsolódó döntés-előkészítési, szerződéskezelési feladatok szervezése, menedzselése, ellenőrzése, valamint az irányítása alá tartozó munkatársak munkájának megszervezése, szakmai irányítása és ellenőrzése, továbbá a főosztály munkájának felügyelete, irányítása is. Ezen kívül olyan munkakörben is dolgozott, amelynek keretében a százmillió forint értéket meghaladó eszközbeszerzést tartalmazó pályázatokat véleményezte műszaki és ár-érték arányossági szempontból.
A vádlott azonban nem ismerte be bűnösségét a csütörtöki tárgyaláson. Egyben észrevételeket nyújtott be a bíróságnak, szerinte a vádban téves megállapítások szerepelnek, a többi közt a feladatkörét illetően. De jelezte azt is, hogy a soha nem állapodott meg az elsőrendű vádlottal semmiben, és nem volt lehetősége befolyásolni, manipulálni bármilyen pályázatot, és semmilyen pénzt nem vett át. Védője kérte a vádalkut kötött vádlott vallomásának kirekesztését.
Őt követte Cs. Károly Péter harmadrendű, „a Kedves” álnéven emlegetett vádlott, aki a Nemzetgazdasági Minisztérium (későbbi Pénzügyminisztérium) helyettes államtitkárságán helyszíni ellenőrzési főosztályán dolgozott 2014 áprilisától helyszíni ellenőrzési referensként, majd 2017. márciustól 2022 áprilisáig a helyszíni ellenőrzési osztályvezetőként. A vád szerint a feladatkörébe tartozott a munkatársak munkájának megszervezése, a helyszíni ellenőrzési folyamat szakmai irányítása, a helyszíni ellenőrzések előkészítése, lefolytatása és dokumentálása. Őt öt évre küldenék börtönbe az ügyészek, ha beismeri a vádakkal illetett tettét. Őt is végleg eltiltanák a közszolgálati tisztviselői foglalkozástól. Továbbá 52 milliós vagyonelkobzást is indítványoztak vele szemben.
Egyben fenntartotta a nyomozás során tett teljes körű beismerő vallomását a vádakkal egyezően, ami a többi közt 25 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadását és közokirat-hamisítás bűntettét is magába foglalja.
A bíróság elfogadta a vádlott beismerését.
Érdekesség, hogy bár 46 millió forintot megtérített az okozott kárból, az ügyészség azt indítványozta, hogy a vagyonzárral érintett ingatlanain ne oldják fel a zárat.
Idézték M. Péter negyedrendű vádlottat, vagyis, ahogy a vádlottak egymás közt nevezték „a másik Petit”, aki 2014 áprilisától dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumban mint helyszíni ellenőr, majd referens, később pedig mint osztályvezető. A vádak szerint a feladata osztályvezetőként a külső szervezetek által folytatott ellenőrzések támogatása és koordinációja, az előzetes helyszíni szemlével kapcsolatos feladatok irányítása, a kockázatosnak minősített projektek fokozott monitoring alá helyezése és nyomon követése, valamint a nyomozó hatósági megkeresésekre történő adatszolgáltatás. Rá szintén ötéves börtönbüntetés kiszabását indítványozták, beismerés esetére, valamint végleges hatályú eltiltást a közszolgálati tisztviselői foglalkozástól. Vele szemben is kértek vagyonelkobzást, 37 millió forint értékben.
A bíróság az ő beismerését is elfogadta. Oláh Gaszton bíró egyben azt is jelezte, hogy a vádlottakkal szemben később hoz ítéletet. M. Péter azt közölte, hogy akár a tárgyalás idején szülői segítséggel meg tudja téríteni az okozott kárt.
Szintén csütörtökön hallgatták meg R. László ötödrendű vádlottat is, aki 2015 és 2022 közt dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumban (Pénzügyminisztériumban) helyszíni ellenőrzési referensként. Feladatkörébe tartozott ebben a munkakörben a helyszíni ellenőrzések előkészítése, lefolytatása és dokumentálása. A vádhatóság négy és fél éves börtönbüntetés kiszabását kérte vele szemben, beismerés esetére. Továbbá vagyonelkobzást, hatmillió forint értékig. A tárgyaláson ő is beismerte bűnösségét.
