Tudomány

Európai szemmel felfoghatatlan a Fülöp-szigeteket sújtó természeti katasztrófa

TED ALJIBE / AFP
TED ALJIBE / AFP
A több mint 110 millió lakossal bíró Fülöp-szigeteken 6 tájfun söpört végig alig egy hónap leforgása alatt. Szakemberek szerint a feljegyzések kezdete óta példátlan jelenség hátterében több tényező áll, az viszont biztos, hogy a klímaváltozás súlyosbodásával egyre rosszabb lesz a helyzet.

A napokban újabb tájfun érte el a Fülöp-szigeteket, a Man-yi névre keresztelt természeti jelenség a hatodik szélvihar, amely egy hónapon belül lecsapott az országra. A sorozatos, könyörtelen viharok földcsuszamlásokat, és heves árvizeket okoztak, melyek a hivatalos közlések szerint több mint 10 millió embert sújtottak. Az október vége óta tartó ítéletidő következtében százezrek kényszerültek a lakóhelyük elhagyására, óriási károk keletkeztek az otthonokban, a mezőgazdaságban és az infrastruktúrában is.

A helyiek számára nem szokatlanok az ehhez hasonló időjárási jelenségek: évente körülbelül húsz tájfun és súlyosabb vihar sújtja a világ 12. legnépesebb országát. Emellett a szigetcsoportnak több mint egy tucat aktív vulkánja van, ha ehhez hozzávesszük az ezek következtében gyakran előforduló földrengéseket, a Fülöp-szigetek a világ egyik leginkább katasztrófaveszélyes területének tekinthető.

Szakértők szerint azonban a helyzet egyre csak romlik a klímaváltozás súlyosbodásával, amit a Japán Meteorológiai Ügynökség adatai is alátámasztanak.

John Dimain / AFP Áradás Cagayan tartományban 2024 novemberében.

A szervezet adatai szerint ez volt az első alkalom a feljegyzések 1951-es kezdete óta, hogy novemberben ennyi és ilyen heves vihar ostromolja az országot. A Fülöp-szigeteken a tájfunszezon csúcsidőszaka általában júliustól októberig tart, a hossza és az intenzitása azonban számos éghajlati tényezőtől függ, mint például az El Niño vagy a La Niña jelenségek. E tekintetben jelenleg átmeneti időszakban vagyunk, ami tovább bonyolíthatja a dolgokat.

A mostani, szokatlanul erős novemberi tájfunok és az azok következtében bekövetkező pusztítás illeszkedik abba a nemzetközi trendbe, hogy a klímaváltozáshoz legkevésbé hozzájáruló területek szenvedik el a felmelegedés káros hatásainak jelentős részét. Az éghajlatváltozás ugyanis fokozza a viharok intenzitását, ami heves esőzésekhez, villámáradásokhoz és erős széllökésekhez vezethet. A számos hasonló országban tapasztalt forráshiány pedig nemcsak a korai jelzőrendszerek nem megfelelő minőségében érhető tetten, hanem a helyreállítási munkálatok hosszában is.

Kiszolgáltatott régió

Az eddigi tendenciák szerint, mint említettük, évente nagyjából húsz jelentősebb vihar és tájfun sújtja a délkelet-ázsiai országot vagy a környező vizeket. Ezek azonban általában eloszlanak a tájfunszezon több hónapja során, és ritka, hogy néhány héten belül több is lecsapjon a szigetcsoportra. A szélviharok gyakorisága a Fülöp-szigetek esetében az ország földrajzi elhelyezkedésének és a környező óceánok hatásainak tudható be.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik