Csontvázakra bukkant pincéje felújítása során egy, a Párizs környéki Corbeil-Essonnes-ben álló otthon tulajdonosa – írja a Live Science. Mint később kiderült, a helyszínen egy régi temető található, a legkorábbi maradványok 1700 évesek lehetnek.
A legősibb sír az i. sz. 3. századra, a kései római korra datálható, tíz gipszszarkofág pedig a frank uralom idejéből, a Meroving-korból, azaz az 5–8. századból maradt hátra. A legkésőbbi nyughely a 10. századból származhat, a temető tehát mintegy 700 éven át volt használatban.
A régészek eredetileg kora középkori temetőnek gondolták a helyszínt, mivel a területen egykor egy 7. századi kápolna állt. A régebbi sírok éppen ezért meglepték a kutatókat.
A sírok többsége párhuzamos sorokban helyezkedett el, az egyik Meroving-kori szarkofágot faragott kővel fedték be.
Az egykori Notre-Dame-des-Champs kápolnát állítólag egy régebbi, pogány templomra emelték. A helyszínen már jóval a középkori szentély építése előtt is temetkeztek, ami megerősítheti az elméletet.
A következő cél a csontok laboratóriumi elemzése. A kutatók abban bíznak, hogy megállapíthatják az elhunytak nemét és korát, valamint életkörülményeiket is jobban megismerhetik.
