Bírósági szakaszba lép a magyar szuverenitásvédelmi törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárás – értesült az Európai Bizottság döntéséről több forrásból a Népszava.
A lap úgy tudja, a Bizottság azt nem kéri, hogy az Európai Unió Bírósága az ítéletig helyezze hatályon kívül a törvény alkalmazását – ilyet csak abban az esetben szokott kérni a brüsszeli testület, ha attól kell tartani, hogy a jogszabályi előírások a határozathozatalig visszafordíthatatlan károkat okoznak.
Az Európai Bizottság azért kezdeményezett februárban kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a szuverenitásvédelmi törvény miatt, mert szerinte a jogszabály sérti
- az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát,
- az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot vagy a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát.
Ezután a magyar kormánynak két hónap állt a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólítólevélre, de nem sikerült meggyőznie Brüsszelt az igazáról. Májusban újabb levelet, úgynevezett indoklással ellátott véleményt kapott, de a Népszava szerint az Orbán-kormánynak ezután sem sikerült meggyőzni az igazáról Brüsszelt, így az ügy az uniós bíróságon fog kikötni.
A bírósági szakasz megindításáról szóló döntést a Népszava szerint csütörtökön hozzák nyilvánosságra, jogerős ítéletre pedig előreláthatólag másfél-két évet kell várni.
Az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényt tavaly decemberben fogadta el a parlament fideszes többsége. E szerint bárki ellen indítható vizsgálat, aki Magyarország szuverenitását veszélyezteti. Az ellenőrzést a Lánczi Tamás-vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal végzi, amely az illetékes hatóságoknál szabálysértési vagy büntetőeljárást is kezdeményezhet.
Az elsőként a Transparency International Magyarországgal és az Átlátszóval szemben vizsgálódó Szuverenitásvédelmi Hivatal évi 6 milliárd forintjába fáj az adófizetőknek:
