A lakossági és nem lakossági fogyasztók számára eltérő mértékben nő az ivóvíz fogyasztási díja; előbbieknek 2,7 százalékos, utóbbiaknak 6,4 százalékos emeléssel kell számolniuk, ami összességében 3,5 százalékos díjemelést jelent. A lakossági ivóvíz fogyasztási díja 187,2 forintra nő januártól köbméterenként, az ipari-közületi díj pedig 194 forintra.
Magasan az infláció felett, 19,5 százalékkal emelték a csatornadíjat, amit a csepeli központi szennyvíztisztító üzemeltetése indokoltak. Januártól így a csatornahasználati díj 352,3 forintra nő köbméterenként. A 19,5 százalékos emelést az szocialista képviselők nem tartották elfogadhatónak. A városvezetés válaszul arra mutatott rá, hogy a korábbi ciklusban a díj emelésének mértékét még 30 százalékban határozták meg.
Drágább a temetés és a szemétszállítás
Több mint 5 százalékkal nő a szemétszállítás díja is: a 110 literes tartály egyszeri ürítése 579, a 120 literesé 632, a 240 literesé 1264, a 360 literesé 1896, a 770 literesé 4053, a 1100 literesé pedig 5790 forintba fog kerülni januártól.
Csaknem tíz százalékkal emelkednek a kegyeleti szolgáltatási díjak. Az elfogadott előterjesztés szerint 5 százaléktól 27,2 százalékig változó mértékben nőnek a temetkezési szolgáltatás díjai, a közszolgáltatási díjtételek bevételek alapján súlyozott átlagos emelkedése 9,6 százalék januártól. A fenntartás (sírhelymegváltás, temetőfenntartási hozzájárulás) díja 10 százalékkal emelkedik, a szóróberendezés igénybevételének díja 18,2 százalékkal, a sírásásé 5,4 százalékkal, a ravatalozásé 5 százalékkal, a halotthűtés díja 27,2 százalékkal, a temetőn belüli szállítás díja 10 százalékkal.
Így tehát 2011-ben a hagyományos, földbe temetés esetén a teljes körű kegyeleti szolgáltatás díja összesen 15035 forinttal (5,51 százalékkal) növekszik, a hamvasztásos temetés esetén 5727 forinttal (3,41 százalékkal), szórásos temetés esetén pedig 6909 forinttal (6,05 százalékkal).
Magasabb lakbér és drágább kéményseprés
Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokban jövőre három százalékkal nő a lakbér. Az infláció körüli díjemelést a Fidesz-KDNP frakciója mellett az MSZP képviselői szavazták meg. Az előterjesztés emlékeztet arra, hogy a főváros tulajdonában álló ingatlanok, szemben a kerületi tulajdonúakkal, „speciális funkciójú és igen eltérő sajátosságú” lakások. Az ingatlanok között 392 nyugdíjasházi, 230 közüzemi társaságok által működtetett, 94 intézményi kezelésben lévő lakás szerepel, továbbá 330 „egyéb” kategóriába tartozó és 586 úgynevezett „átmeneti lakás”.
György István és Tarlós István (MTI)
Drágább lesz a kéményseprés is, átlagosan 3,8 százalékkal. A fogyasztói nettó díjak a következőképpen változnak: a kiszállási díj 1143-ról a duplájára, 2286 forintra nő, az egyedi működő kémények díja 1418-ról 1492 forintra, az egyedi tartalékkéményeké 942-ről 961 forintra, a gyűjtő működő kéményeké 3164 forintról 3328 forintra, a gyűjtő tartalékkéményeké 2139-ről 2182 forintra emelkedik.
Növelik a támogatások összegét is
Emelkedik ugyanakkor a lakásrezsi-támogatás összege: A távhő-szolgáltatási díjkompenzáció esetében a májustól decemberig folyósított 2500 forint 3000 forintra, januártól áprilisig 4500-ról 6000 forintra, míg a többi hónapban 800-ról 1000 forintra nő. Így a havi kompenzáció együttesen háztartásonként (évi) 27 800 forintról 36 ezer forintra emelkedik. Ezzel a távhő-szolgáltatási díjkompenzációra jogosultak éves szinten összesen 52 ezer forint támogatást kapnak 2011-ben.
A víz-, a csatorna- és a szemétdíj esetében is nő a kompenzáció összege: a havi 650 forintról 725 forintra nő a vízdíj- és csatornadíj kompenzációja, a szemétdíjé pedig a havi 500 forintról 550-re. Így a havi kompenzáció 1800 forintról 2000 forintra emelkedhet, vagyis éves szinten a háztartásonkénti 21.600 forintról 24 ezer forintra nő. A döntés szerint 2010/2011 telén minden díjkompenzációban részesülő háztartás megkapja a téli fővárosi kiegészítő lakásrezsi támogatást is.
Emelkedik a kompenzációra jogosultak jövedelemhatára is. A távhőszolgáltatásnál a korábbi 60 ezerről 65 ezer forint/főre nő a határ, a gyereküket egyedül nevelők vagy egyedül élők esetében a jövedelemhatár 70 ezer forintra. Az ország gazdasági helyzetére és a szociálisan rászoruló budapestiek „súlyosbodó életkörülményeire” tekintettel a hátralék-kiegyenlítő támogatás maximális mértéke már korábban, augusztus 1-jei hatállyal a kétszeresére nőtt: 250 ezerről 500 ezer forintra.
Miért emelnek ennyit?
Az előterjesztések kapcsán az MSZP elfogadhatatlannak tartotta a közüzemi szolgáltatói díjak infláció feletti emelését. Tarlós István főpolgármester válaszában kifejtette: ami a közszolgáltató cégeknél van, „az az önök hagyatéka”. Somfai Ágnes (LMP) arra hívta fel a figyelmet: ha a díjemelés zöld utat kap, a menedzsmenten nem lesz nyomás, hogy csökkentse a költségeket.
György István, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint azonban szükséges a díjemelés, hogy a cég működőképes legyen. Mint mondta, egy második év díjemelés nélkül „nem elviselhető nyomást jelentene” a cég vezetésére. Fontos fejlesztések szükségesek a cégnél, a lakosság érdekében – tette hozzá.
