Bajnai Gordon miniszterelnök azért kezdeményezte a döntési moratórium bevezetését, mert bárki is alakítson új kormányt, annak nem akarják szűkíteni a mozgásterét – közölte Szollár Domokos kormányszóvivő.
A moratórium értelmében március elsejét követően, az új kormány megalakulásáig nem lehet új vezetőket kinevezni sem a minisztériumoknál, sem a központi államigazgatási szerveknél, sem azok helyi intézményeinél. Április elsejétől az uniós pályázatok bíráló bizottságai nem tehetnek javaslatot projektek támogatására, illetve mostantól egészen a választásokig csak olyan közbeszerzési eljárás írható ki, amelynek eredményéről a következő kormány kinevezését követően döntenek csupán.
A hosszabbtávú kötelezettségvállalások, közbeszerzések, szerződések kapcsán azt mondta: a központi államigazgatási szervek, a költségvetési szervek, és a vagyonkezelésükbe tartozó gazdasági társaságok mostantól egészen a választásokig csak olyan közbeszerzési eljárást írhatnak ki, amelynek eredményéről a következő kormány megalakulását követően döntenek.
Ez alól kivételes esetben, halaszthatatlan beszerzések esetén lehet felmentést kérni – szögezte le, hozzátéve: a kormány döntése nem érinti a már futó közbeszerzéseket. A minisztériumokban, a központi költségvetési szerveknél 2010. április elsejét követően csak a közfeladatok zavartalan ellátásához szükséges kötelezettségvállalásokról születhet döntés; ezt a kormány kérésére a kincstárnokok ellenőrizik majd. Április elsejétől nem köthető egyedi támogatási szerződés közhasznú és kiemelten közhasznú társaságokkal – sorolta.
A központi államigazgatási szervek, a költségvetési szervek, és a vagyonkezelésükbe tartozó gazdasági társaságok április elseje után 10 millió forintnál nagyobb értékű vagyon átruházásáról, illetve hasznosításáról csak abban az esetben hozhatnak döntést, ha ehhez a kormány nyilvánosan megjelenő határozatban hozzájárulását adja – ismertette a szóvivő.
