Mi indokolta a szuverenitásvédelmi törvény elfogadását? – ezzel a kérdéssel indította Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője, a beszélgetés moderátora a szuverenitásvédelemről szóló panelbeszélgetést a 33. Tusványoson.
Elsőként Tuzson Bence igazságügyi miniszter kapta meg a szót a résztvevők közül, aki arról beszélt, hogy erősen változó világban élünk, az országok szuverenitását folyamatos támadások érik. Az akaratukat érvényesíteni kívánó csoportokkal szemben – melyek Tuzson szerint nem feltétlenül államok – a nemzeti kormányoknak fel kell lépniük. A nagyobb hadsereggel és lélekszámmal, erősebb gazdasággal rendelkező országok érdekérvényesítése nagyobb – Tuzson felidézte, hogy az Európai Unió részben ezeknek a nagy államoknak, nagy nemzetközi erőknek az ellensúlyozására jött létre, ám a helyzet azóta megváltozott. „Hányszor halljuk mostanában, hogy a vétót meg kellene szüntetni?” – említette példaként a miniszer, aki szerint az unió olyan kérdésekben is megnyilvánul (ilyen szerinte a bíróságok működése is), amelyekbe nem szólhatna bele az alapszerződések értelmében. A szuverenitásvédelmi törvény elfogadása Tuzson szerint ezért volt indokolt.
Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke az amerikai demokráciafejlesztési alap és a Soros-féle Open Society hazai befolyását kritizálta, melyekre más törvények vonatkoznak, mint a pártokra. Az egyesületekre nem vonatkoznak a párttörvények, így a szavazók nem tudhatják, hogy egyes, a választáson induló szervezetek mögött kik állnak.
Indulhassanak egyesületek, semmi baj, csak akkor csináljunk egyenlő szabályokat, hogy ugyanaz vonatkozzon rájuk, mint a pártokra
– mondta Kósa, aki szerint a fő kérdés az: miért nem fogadták el előbb a szuverenitásvédelmi törvényt, amely nem a tilalomról szól, hanem az egyenlő feltételek megteremtését szolgálja. Kósa szerint azért érvelnek amellett, hogy külföldi erők által finanszírozott szervezetek ne indulhassanak a hazai választásokon, mert végső soron az nyeri a választást, akinek több pénze van.
Akkor a Gyurka bácsi a Putyinnal fog versenyezni, hogy kinek ad több pénzt
– tette hozzá.
Panyi Miklós parlamenti és stratégiai államtitkár, miniszterhelyettes szerint a szuverenitásvédelem nem új keletű téma, hiszen az elmúlt évszázadok küzdelmei is erről szóltak. A globalizáció révén azonban Panyi szerint újabb és újabb lehetőségek nyíltak arra, hogy az államok egymás ügyeibe beavatkozzanak. Új jelenségként említi, hogy az elmúlt időszakban különböző jogi és eljárásrendi eszközökkel gyakorol nyomást az unió Magyarországra, ami ellen fel kell szólalnunk. Panyi hozzátette, hogy a politikai, jogi keretek mellett a pénzügyi, gazdasági stabilitás megteremtése is fontos, hiszen láttuk, mennyire kiszolgáltatottak voltak a külföldi tőkének a 2010 előtti kormányok.
Ezután Kósa kért szót, hogy pontosítson: elmondta, hogy Magyarország semmilyen, a saját szuverenitására vonatkozó hatáskört nem engedett át az uniónak, kizárólag közösen gyakorolt hatáskörök vannak. „Ez nagyon fontos, Magyarország ebben a tekintetben unikális” – fogalmazott Kósa, hozzátéve, hogy annak idején, az Alaptörvény elfogadásakor erről komoly alkotmányjogi viták folytak.
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője maradéktalanul egyetértett az előtte szólókkal.
A szuverenitást nem csak az Európai Unió és mások vonatkozásában kell megvédeni, hanem létrejött egy olyan szürke zóna, ahol bizonyos szereplők civil szervezetnek, sajtónak állítják be magukat, de valójában politikai nyomásgyakorlás a céljuk. Erről a szürke zónáról eddig szemérmesen nem beszéltünk, a Szuverenitásvédelmi Hivatal ezt akarja a maga korlátozott eszközeivel feltárni
– mondta Lánczi, majd új jogszabályok megalkotását sürgette az átláthatóság megteremtése céljából. „Érdemes lenne létrehozni egy új kategóriát, politikai nyomásgyakorló szerv néven” – javasolta Lánczi, aki szerint a jelenlegi törvények jók, de nem elégségesek, mert vannak olyan szervezetek, melyek nem hajlandók alávetni magukat a magyar törvényeknek, és kerek-perec megtagadják az együttműködést a hivatallal. Egy nemrégiben elfogadott francia szuverenitásvédelmi jogszabály Lánczi szerint hasonló, mint a magyar, ami arról árulkodik, hogy más országok is fontosnak érzik a saját szuverenitásuk megerősítését.
Tuzson elmondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal önmaga nem dönt semmilyen kérdésben, hanem megállapításokat, javaslatokat tesz, ezért furcsállja az uniós nyomásgyakorlást a szervezet miatt.
„Ez egy koncepciós eljárás. Az Európai Bizottság által megfogalmazott vádak tényszerűen alaptalanok” – mondta Lánczi, aki szerint Tuzsonnak miniszterként visszafogottabban kell nyilatkoznia, de ő beszélhet karcosan. Tuzson egyetértett abban, hogy a bizottság teljesen igaztalan megállapításokat tesz, melyek valójában a szuverenitás megsértése érdekében meghozott politikai döntések, jogi eszközként tálalva.
A szuverenitás védelmében folytatott harcban csak egy fontos lépést elrontunk, akkor annak nagyon nehezen reparálható következményei vannak. Bejön a török Budára, azt többet nem megy ki
– mondta Kósa Lajos, aki szerint a román politikai elit azt a helyzetet állította elő a DNA (Országos Korrupcióellenes Ügyészség) létrehozásával, hogy az amerikaiak vagy legalábbis Románián kívüli szereplők rámutatnak egy román politikusra, és ki lehet ütni a versenyből. „Szuverenitásügyben nagyon fontos, hogy Magyarországgal szemben is vannak nyomások, hogy az állam különböző erőszak-monopóliumait adjuk át” – fogalmazott Kósa, aki szerint ennek ellenére „küzdünk, mint malac a jégen” az olyan nem szuverén entitásokkal szemben, mint az Európai Unió.
Már a középkor óta tudjuk, hogy a várat akkor lehet védeni, ha van víz, van élelmiszer, de közben az unió baltával veri szét a saját élelmiszer-biztonságát
– vélekedett Kósa, aki szerint az Európai Bizottságnak kellene végrehajtania a miniszterelnökökből álló Európai Tanács döntéseit, de jelenleg ez a helyzet fordítva van.
Tuzson szerint a szuverenitás elleni támadások egyre nyíltabbak, kezdik ledobni magukról az álcát. Példaként említi a hazánk ellen zajló jogállamisági eljárást és Ursula von der Leyennek azt a felszólalását, amikor arról beszélt, hogy Magyarország addig nem kapja meg a neki járó pénzeket, amíg nem változtatja meg a menekültügyi és az LMBTQ-politikáját. „Vagyis nyíltan kijelentette, hogy politikai okokból nem kapjuk meg a pénzeket. Nem feltétlenül jó irány ez, egy ökölvívásba kezdünk belemenni” – mondta a miniszter.
Ezt követően a közönség kérdezhetett a panelbeszélgetés résztvevőitől. Az egyik kérdező a Mi Hazánkhoz kötődő, orosz propaganda terjesztésével megvádolt Magyar Jelenről érdeklődött Lánczinál. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője elmondta, hogy kiadtak egy jelentést, amelyben a háborúpárti narratívákat sorolták fel, és ebben kaphatott helyet a szélsőjobboldali hírportál. „Pusztán arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy ezek a háborúpárti narratívák jelen vannak Magyarországon, a nyugati és az orosz is” – mondta Lánczi.
A másik kérdés a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogköreinek szélesítéseire vonatkozott: már a kormány asztalán van-e a kérdés? Tuzson elmondta, hogy mindig vizsgálják a hivatali javaslatokat, illetve azt, hogy a politikai pártok finanszírozásának átláthatóságában eléggé kidolgozott-e a magyar rendszer. Most egy másik részén dolgoznak a kérdéskörnek: a kormánynak van egy háborúpárti propagandára vonatkozó javaslata. A miniszter elmondta, hogy a háborús propaganda céljára forrást kapó médiatermékek finanszírozásának átláthatóvá tételén dolgoznak, néhány nap múlva a kormány elé is terjesztenek erről egy anyagot.
Lánczi ekkor magához ragadta a szót, és megismételte, hogy szerinte Hozzátette, hogy internetes adománygyűjtő oldalakon keresztül civil szervezetekhez és pártokhoz korlátlan mennyiségű, külföldi pénz érkezhet, és „ezt a csatornát fontos lenne bezárni.”
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy Kínából érkező befolyásolási kísérleteket tapasztaltak-e. Tuzson szerint mindenhonnan érkeznek ilyen kísérletek, Kína mellett Oroszországból és Amerikából is, mindegyikkel szemben védekezni kell. Lánczi elmondta, hogy kínai ügyekkel még nem foglalkoztak, de szerinte nincs jó vagy rossz beavatkozási kísérlet: mindegyik rossz, nem számít, milyen égtájról érkezik. Kósa ismét pontosított: szerinte nem minden befolyásolási kísérlet rossz, hiszen Magyarország nem egy szigetállam, így biztosan lesz olyan hatás, ami megpróbálja befolyásolni a magyarok véleményét, ezek között voltak rosszak és jók egyaránt.
Mi is próbáljuk mások véleményét megváltoztatni, ez teljesen rendben van. A probléma azzal van, ha ez nem átlátható: csak írják oda, hogy ez a cikk Soros György alapítványának támogatásával jelent meg
– mondta Kósa, hozzátéve, hogy politikai szervezetek finanszírozása terén zéró toleranciát kell érvényesíteni.
