Lengyel külügyminiszter: Nem zárhatjuk ki, hogy katonai csapatokat küldjünk Ukrajnába

Franciaország és Németország azt szorgalmazza, hogy a nagy nyugati ipari államok újabb milliárdos segélyeket folyósítsanak Ukrajnának, és ennek keretében vizsgálják, miként lehetne hasznosítani az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozamait – mondta kedden Olaf Scholz német kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott francia-német együttes kormányülést követően. “További milliárdos nagyságrendű pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést szeretnénk biztosítani Ukrajnának, hogy megbízhatóan finanszírozni tudja védelmét és ezzel fokozza egész Európa biztonságát” – húzta alá Scholz. Mint mondta, céljuk a hét legfejlettebb ipari ország (G7) és az EU ez irányú erőfeszítéseinek összpontosítása, illetve fokozása.

A G7-ek pénzügyminisztereinek múlt heti tanácskozásán már megvitatták a zárolt orosz vagyon hozamai felhasználásának lehetőségeit, egyelőre azonban nem született megállapodás. Az Egyesült Államok nemrég azzal a javaslattal állt elő, hogy a G7-ek nagyösszegű – mintegy 50 milliárd dolláros – hitelt nyújthatnának Ukrajnának, amire az orosz központi bank befagyasztott vagyonának hozamai szolgálhatnának fedezetül.

Az uniós tagállamok eddig visszafogottan reagáltak az amerikai felvetésre tekintettel arra, hogy abba beletervezték azokat a jövőbeli hozamokat is, amelyek függően a kamatváltozástól és az ukrajnai háború alakulásától nem biztos, hogy rendelkezésre állnak majd. Mindemellett az Európai Unió Tanácsa a múlt héten jóváhagyta, az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására és újjáépítésére lehessen felhasználni. Emmanuel Macron francia elnök németországi látogatásának zárónapján reagált Olekszandr Szirszkijnek, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának korábbi nyilatkozatára, miszerint hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij marad Ukrajna államfője a hadiállapot végéig – szögezte le Ruszlan Sztefancsuk ukrán parlamenti elnök, reagálva közösségi oldalain Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi taskenti kijelentésére. Putyin üzbegisztáni látogatása alkalmával újságírók előtt kijelentette, hogy mivel Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma lejárt, és nem tartanak új választásokat, a hatalomnak Ukrajnában szerinte a parlament és annak vezetője, Ruszlan Sztefancsuk kezébe kellene kerülnie. Ezt alátámasztandó az ukrán alkotmányra hivatkozott – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Nagyon jó, hogy Oroszországban elkezdték olvasni Ukrajna alkotmányát. Azt javaslom, hogy az érdeklődő olvasók ne szelektíven tanulmányozzák alkotmányunk szövegét, és figyeljenek a 108. cikk 1. pontjára, amely kimondja: Ukrajna elnöke addig tölti be jogkörét, amíg Ukrajna újonnan megválasztott elnöke hivatalba nem lép. A demokratikus társadalmakban ezt folytonosságnak nevezik

– fogalmazott a házelnök. Megjegyezte, hogy Ukrajnában ezt a folytonosságot nem úgy alkalmazzák, mint Oroszországban, ahol Putyin “életre szóló” államfő, hanem “normális, demokratikus értelemben”.

Ezért Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke, és az is marad a hadiállapot végéig. Mindez összhangban van Ukrajna alkotmányával és törvényeivel

– jelentette ki.

Sztefancsuk szavai szerint az ilyen orosz narratívák kiszámíthatók és értelmetlenek. „Ezért nagyon jó lenne, ha Ukrajna alkotmánya mellett Oroszország elkezdené olvasni a saját alkotmányát. Nem a demokratikus rendszer néhány alapelvéről, vagy az emberi és polgári jogokról beszélek, amelyek Oroszország számára illuzórikusak, hanem legalább arra a részre gondolok, amely kimondja, hogy az Oroszországi Föderáció intézkedéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és megerősítése, az államok és népek békés egymás mellett élésének biztosítása érdekében. Azért, hogy ne kelljen sokáig lapozniuk, elárulom, hogy ez az orosz alkotmány 79.1. cikkében található” – tette hozzá a házelnök.

Az Ukrajinszka Pravda az orosz elnök taskenti nyilatkozatáról szóló beszámolójában azt írta, hogy Putyin az ukrán alkotmány 111. cikkére hivatkozott, alátámasztandó azt a véleményét, miszerint Zelenszkij már nem legitim elnök. „Ukrajna alkotmányának 111. cikke azt mondja ki, hogy ebben az esetben (az elnökválasztás elmaradása esetén) a legfelsőbb hatalom, tulajdonképpen az elnöki jogkörök a parlament elnökére szállnak át” – idézte az orosz elnököt a hírportál. A 111. cikk valójában azt mondja ki, hogy Ukrajna elnökét az ukrán parlament alkotmányos felelősségre vonással (impeachment) eltávolíthatja hivatalából, ha hazaárulást vagy más bűncselekményt követ el – mutatott rá a hírportál.

(MTI)

Az európai parlamenti választások előtti utolsó szakaszban már nem a józan és békét kereső megoldásokkal állnak elő egyes tagállamok, hanem olyan kockázatos javaslatokkal, melyek könnyen a háború elmérgesedéséhez vezethetnek, Magyarország sem európai katonák küldését, sem a kötelező európai sorozást nem támogatja – jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek tanácsülését követően kedden.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az MTI-hez eljutatott közleményében kiemelte: az Európai Unió tagállamai egyre nyíltabban állnak elő azzal a hajmeresztő gondolattal, hogy európai tagállamokból katonákat küldjenek Ukrajnába. Egyes európai politikusok már az európai szintű kötelező sorozásról beszélnek. Ennek az Ukrajnához legközelebbi országok polgárai, tehát akár a magyar fiatalok lennének legjobban kitéve. Ez Magyarország számára megengedhetetlen – jelentette ki.

A honvédelmi miniszter elmondta: a keddi tanácskozás fő témája az Európai Unió Ukrajnának nyújtott katonai támogatása volt. A tagállamok többsége nemhogy visszafogná, hanem éppen fokozni akarja a katonai eszközök felhasználását, és egyre erősebbek, egyre nyíltabbak azok a hangok, amelyek már az EU kiképző missziója keretében katonák küldését is elképzelhetőnek tartják – tájékoztatott. “Elképesztő az a javaslat is, hogy uniós tagállamok Ukrajna területén lelőhessenek orosz rakétákat” – fogalmazott a miniszter, majd arra figyelmeztetett: ha ez a lehetőség felvetődik, egyenes út vezet ahhoz, hogy Oroszország közvetlen konfliktusba keveredjen NATO-tagállamokkal.

Az ukrán hadsereg nem képes megfordítani a háború menetét, és minél több kísérletet tesz erre, annál nagyobb veszteségeket fog elszenvedni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak kedden Taskentben.

Nem sikerül áttörést elérniük a helyzetben a csatatéren. És minél több lesz a kísérlet, annál nagyobb lesz a veszteség, és a veszteségek messze nem az ukrán fegyveres erők javára szólnak

– mondta Putyin.

Ebben van ma Ukrajna problémája és tragédiája, ők nem tekintik sajátjuknak ezeket az embereket. Ma nem védik az ukrán nép érdekeit. Remélem, hogy az emberek végül ezt meg fogják érezni

– tette hozzá.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4626-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4064-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

Közleményük szerint a beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Hollandia Patriot légvédelmi rendszer részeit szállítja Ukrajnának, és más országokkal is tárgyal egy komplett rendszer összeállításáról – mondta Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter kedden a The Guardian hírfolyama szerint.

Belgium kötelezettséget vállal arra, hogy 30 darab F-16-os vadászgépet szerel fel Ukrajnának a tervek szerint még idén – jelentette kedden a Belga hírügynökség Hadja Lahbib külügyminiszterre hivatkozva.

A bejelentés néhány órával azelőtt történt, hogy Zelenkszij ukrán elnök Brüsszelben találkozik a kormánnyal.

Lengyelország nem zárhatja ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – jelentette ki az ország külügyminisztere, Radosław Sikorski egy interjúban, amit a The Guardian szemlézett.

Mint írják, a külügyminiszter Reuters által idézett mondatai nem tértek ki arra, hogy esetlegesen milyen szerep juthat majd ezeknek a csapatoknak.

Míg Ukrajna NATO-szövetségesei megfogadták, hogy addig látják el pénzzel és fegyverekkel a háború sújtotta országot, ameddig az az orosz invázió visszaveréséhez szükséges, általában kizárták annak lehetőségét, hogy katonákat küldjenek az országba.

Emmanuel Macron francia elnök egy február 26-i párizsi konferencián nyitotta ki annak lehetőségét, hogy katonák menjenek Ukrajnába, és arra utalt, hogy a nyugati csapatok segíthetnek abban, hogy ukránokat képezzenek ki Ukrajnában.

Maga Sikorski korábban azt mondta, hogy a NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában „nem elképzelhetetlen”. Hétfőn Ukrajna legfelsőbb parancsnoka közölte, hogy aláírta azokat a papírokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a francia katonai oktatók hamarosan ellátogassanak az ukrán kiképzőközpontokba.